A verbászi Ökológiai Mozgalom kezdeményezésére Fásítsunk Verbászon! elnevezéssel tartottak tegnap kerekasztal-megbeszélést, amelyre a szakemberek mellett a közszférában dolgozók és a polgárok is meghívást kaptak. Az est vendége Dejan Maksimović, a Stanište Ökológiai Központ képviselője, dr. Vladimir Đurđević klimatológus, a Belgrádi Egyetem Fizikai Karának tanára és Dragana Arsić, az Erdővédő Egyesület képviselője volt. A jelenlévőket Ratko Đurđevac, a helyi környezetvédők egyesületének elnöke köszöntötte, és elmondta, a találkozó fő célja az, hogy Vajdaság elmozduljon a létra legalsó fokáról, a tartomány ugyanis Európa-szerte a legszegényebb erdőkben és zöldövezetekben.
− Hivatalos adatok szerint Vajdaság mindössze 7 százalékát borítja erdő, s még szomorúbb adat, hogy a vajdasági települések egyharmada egyáltalán nem rendelkezik zöldövezettel. Vajdaságban mintegy 170 ezer hektárnyi erdő hiányzik, ez egy 17 kilométer széles és 100 kilométer hosszú sáv Újvidéktől Szabadkáig. Létrehozásához mintegy 100 millió kitűnő facsemetére lenne szükség. Verbász területének mindössze 4 százalékát borítja erdő, amivel ugyancsak a lista végén állunk. A községi területrendezési terv szerint 2022-re ezt az arányt 11 százalékra kellett volna emelni, de ebből a mai napig semmi sem valósult meg – mondta bevezetőjében Ratko Đurđevac. Hozzátette, az összejövetel célja, hogy a szakemberek, környezetvédők és a polgárok egyeztessék elképzeléseiket és közös erővel próbálják előremozdítani a szélvédő övezetek mielőbbi létrehozását és az erdős felületek növelését.
Dejan Maksimović vetítéssel egybekötött magyarázata szerint Szerbia 29,1 százalékát borítják erdők, Vajdaságban pedig mindössze 150 ezer hektár zöldövezet van, ami európai viszonylatban nagyon kevés. A tartományban a legnagyobb erdős részek Šid és Kevevára (Kovin) község területén találhatók, ahol 37,8, illetve 31,7 százalék zöldövezetet tartanak nyilván. A 2013. évi kimutatás szerint például Vajdaságban Szenttamás és Temerin területén egyáltalán nincs erdő. Szavai szerint a mezőgazdasági földterületről szóló törvényben mielőbb pontosítani kell a szélvédő övezetek és az erdőtelepítéshez szükséges eszközök és egyéb feltételek biztosítását, így ugyanis évente legalább 1200 hektár új zöldövezet létesíthető.
Vladimir Đurđević felszólalásában kifejtette, a globális felmelegedés következtében a föld felső rétege egyre jobban kiszárad, így tanúi vagyunk az elsivatagosodásnak, mind gyakoribbak az aszályos periódusok, az évszakok pedig eltolódnak. Több alkalommal esett ún. poros eső, ami szintén a szélvédő övezetek hiányára utal, ilyenkor a szél felkavarja a port és egy távolabbi területre viszi, majd az eső következtében visszakerül a földre.
− Az erdősítés előnyeiről szólva fontos kiemelni, hogy a fásításnak a levegő tisztítása (a szén-dioxid elnyelése) mellett fontos szerep jut a leromlott földterület és a biodiverzitás helyreállításában, mérséklődik az erózió, pozitív hatást gyakorol a vízminőségre és a hőmérséklet-ingadozásokra stb. – mondta Vladimir Đurđević.
Nyitókép: A verbászi kerekasztal-megbeszélés résztvevői (Fotó: Paraczky László)
