Már a nyári aszályok gondolatával barátkoztunk, hiszen május közepén folyóink vízállása a kisvizek küszöbén volt. Ráadásul a vízgyűjtő területek hóvízkészlete se hagyott nyomot a vízhozamgörbékben. Aztán idővel arra figyelhettünk fel, hogy nem következtek be olyan apadások, amilyeneknek mindezt követniük kellett volna. És most egyszerre áradni kezdett... Pontosítsunk!
Ebből az áradásból a Tisza ki fog maradni. A folyó felső szakaszán ugyanis stagnáló vagy apadó kisvizek uralják a medret. Áradási viszketegségben jelenleg csak a Sajó és a Zagyva szenved, de ha a többi mellékfolyó hallgat, ezeket nem kell komolyan venni. A Sajó középvízhozama ugyanis hatvan-egynéhány, a Zagyváé pedig nagyjából tíz köbméter szokott lenni. Összehasonlítás gyanánt: a Duna vízhozama ezekben a napokban Bezdánnál 3500, a Tiszáé pedig Zentánál 800 köbméter körül alakul. Kerekítettünk, de hát a nagyságrend a fontos.
Buzás Mihály felvétele
A Tisza mentén tehát nyugis a helyzet, izgalmak a Rába partján vannak. Nem foglalkoznánk ezzel a folyóval, ha nem a Dunába ömlene. De talán még akkor sem, hiszen kis folyóról van szó, nem sok vizet zavar, középvízhozama Győrnél 27 köbméter. Csakhogy ez a kis folyó most rohamosan árad, és bár ugyanilyen gyorsan apadni is fog, egyértelmű, hogy arrafelé vízügyileg történt valami. Mert a Murán is heves áradás alakult ki. A két folyó vízgyűjtője ugyanis szomszédos, csakhogy az egyik észak felé haladva megy a Dunába, míg a másik kelet felé folyik, majd a Drávába ömlik. Aztán a Rába meg a Mura vize 15 kilométerre Gombos felett ismét találkozik a Dunában.
A miheztartás végett azonban nem árt tudni, hogy a Mura már jelentősebb vízmennyiséget tesz a közösbe, és az általa biztatott Dráva bőven növeli a Duna vízhozamát, és meg is emeli vízszintjét. Ezeknek a hirtelen kibontakozó és minden bizonnyal gyorsan csillapodó áradásoknak az árnyékában azonban más is történt. A Közép-Duna felső végén két lassú, de kitartó árhullám alakult ki. Ezek leginkább a komárom–esztergomi szakaszon észlelhetők. Előbb egy nagyjából nyolcvancentis áradásra került sor, amelyre szinte ránőtt az utána érkező egyméteres. Az a furcsa a dologban, hogy ekkora vízszintemelkedést a Duna szóban forgó szakaszán torkolló folyók „hórukkmunkával” sem tudnak tető alá hozni, különösen nem akkor, amikor csak annyira áradnak, mint most. Honnan jött/jön a többi?
Úgy fest, hogy a Felső-Dunán meg az ott torkolló mellékfolyókon az esőzések hatására helyenként beszüntették vagy legalább csökkentették a víz visszatartását. A duzzasztott folyószakaszokon, ahol a vízhozamgörbék köztudomásúan úgy feszülnek, mint a szárítókötél, most vízszintingadozásokra került sor. Nagyjából félméteres emelkedésről van szó. Azokon a részeken viszont, ahol a duzzasztások nem fejtenek ki jelentős hatást, az utóbbi két hétben másfél méteres áradásra került sor. Egyik-másik felső-dunai vízmércén a vízszint megközelítette az elsőfokú készültségi szintet. Mielőtt bárki is bepánikolna, ki kell mondani, arrafelé is hirtelen apadás várható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk.
Buzás Mihály felvétele
A szabályozások, a duzzasztások, a vízvisszatartások miatt megtörténhet, hogy tájainkon lassabban változnak a dolgok. A mederviszonyok miatt ez természetes. A számadatokat azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Miről is van szó?
Ha csupán sacc/kb. alapon figyeljük a Duna vízállásának alakulását, egyértelmű, hogy mind Bezdánnál, mind Újvidéknél nagyjából 400-as víz várható. Ez nem sok, hiszen a rendes árvízvédelmi készültség Bezdánnál 500, Újvidéknél 450 cm. Csakhogy itt és ott az ekkora vízre a vízparti ember oda se néz. Újvidéknél például ilyen vízállás mellett még a Köves víkendtelepülés legalacsonyabban fekvő részeit sem önti el a folyó. Ha határozott választ kell adni a kérdésre, van-e veszély, akkor egyértelmű, hogy nincs. Most nincs. De mi volna, ha továbbrajzolnánk a vízhozamgörbéket? Képzeljük el, hogy nagyjából a 400-as szint körül bestagnál a Duna; aztán a Felső-Dunát kiadós esők verik végig; ennek hatására a vízvisszatartás helyett a feleslegeket útnak engedik... Szóval elküldik hozzánk. Ezek a beavatkozások szokták eredményezni a három nap alatt kétméteres áradást Bezdánnál, Apatinnál, Újvidéknél... Ez az, amiből nem kérünk. Egy szóval sem mondjuk, hogy így lesz. De számtanilag – az utóbbi húsz év tapasztalatai alapján – ez lehetséges.
Nyitókép: Budapest Halai
