Tamara Pavlica, szőlész-borász mérnök, a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadási osztályának dolgozója szerint ha a nyár hátralévő részében is marad a mostani meleg időjárás, a gyümölcs- és szőlőtermesztők jó hozamokra számíthatnak. A szakember elmondta, a szakszolgálat mintaparcelláin különböző almafajtákkal kisérleteznek, és ha nem lesz szélsőséges időjárás, átlagon felüli hozamok várhatóak.
Ha nem lesz szélsőséges időjárás, átlagon felüli hozamok várhatóak (Paraczky László felvétele)
−A szakszolgálat egyelőre mintegy fél hektáros területen több almafajtával kísérletezik. Az ún. Bibaum művelési rendszer szerint dolgozunk, melynek lényege egy gyökérzeten két törzset alakítanak ki. A gyökérnyaknál ketté ágaztatott fákat nevelünk úgy, hogy a fa mindkét része sorirányban helyezkedik el. Ez a művelési rendszer hazánkban egyelőre nem terjedt el, csak kísérleti fázisban van, így a konkrét eredményekről csak egy bizonyos idő elmúltával, azaz néhány év múlva tudunk beszámolni – mondta Pavlica.
Mint azt a szőlész-borász mérnök elmondta négy almafajtával indultuk, az oltványokat Olaszországból hozták be.
– Itt van az igen népszerű piros csemege, a red delicious, a kései érésű, kitűnő ízű fuji, a közepes méretű, gömbölyded, roppanó húsú gala, és a gyorsan növő, savanykás ízű Granny Smith. Valamennyi almafajta érése nem egyszerre történik. Például a gala augusztus közepén már szedhető, ezt követi a Granny Smith, majd a red delicious, végül pedig a fuji, amelyet október végén szüretelünk. Az ültetvény jól néz ki, a fél hektáron 20-25 tonna hozamra számítunk, ami 50-60 tonnát jelent hektáronként. Ez már közepesen jónak mondható termés, ami elsősorban a megfelelő termelési technológiának köszönhető – mutatott rá a szakember.
A kérdésre, hogy a közép-bácskai talaj összetétele mennyire felel meg az olaszországi fajtáknak beszélgetőtársunk elmondta, az alma és átlagban a gyümölcsösök inkább a homokos talajú vidéket kedvelik, de ez nem jelenti azt, hogy a zsíros fekete föld nem alkalmas az almatermesztésre.
Tamara Pavlica (Paraczky László felvétele)
− A gyümölcsésznek, ezen belül az almatermesztőnek folyamatosan dolgoznia kell, kora tavasztól késő őszig nagyon sok műveletet el kell végezni, követni az időjárási viszonyokat és folyamatosan oda kell figyelni a kártevőkre, mert egy-két nap kiesés is hatalmas károkat eredményezhet. Az almatermesztés negatív oldala továbbá a gyakori permetezés, ennélkül ma már lehetetlen nagyban termelni. Lépten-nyomon tanúi vagyunk a klímaváltozásnak, csaknem minden évben újabb betegségek, kártevők jelennek meg, ezzel egyidejűleg pedig a vegyi úton történő védekezést is fokozni kell. Mindez pedig emeli a termelési költségeket, ezzel együtt pedig az alma árát is. És akkor még nem is beszéltünk az öntözésről és a jégvédelmi hálókról, amelyek nélkül a kockázatmentes termelés szinte elképzelhetetlen – mondta Tamara Pavlica.
Elmondása szerint a piacon nagyon sokszor változik a kínálat és a felvásárlási görbe, minden évben másképpen alakul.
– Az egyik évben a kivitel jobb, a másik évben gyengébb, de a középértéket tekintve az almatermesztés jövedelmező foglalkozás. Annak ellenére, hogy a termelők számára sokszor túl alacsony a felvásárlási ár, kevesen adják fel. Sőt, a legtöbbször olyan hírek érkeznek, hogy újra több hektárral nőtt az almaültetvények száma. Arra biztatom a termelőket, és azokat, akik még gondolkodnak, hogy nyugodtan vágjanak bele, mert a szerbiai alma mindenütt keresett árucikk, földjeink jó minőségűek, és a nyugati államoktól eltérően még mindig sokkal kevesebb vegyszert alkalmazunk, termékeink megfelelnek az európai követelményeknek. Ennek köszönhetően folyamatosan növekszik az export az orosz és az európai piacra is – mondta végezetül a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat szakembere.
