Nagy érdeklődés mellett tartották meg kedden Törökfaluban a bácskai és bánáti termelőket tömörítő KASUM Húsmarhatenyésztők Egyesületének idei első ülését, amelyen több előadás hangzott el, illetve a hazai és magyarországi tenyésztők és szakemberek a szerbiai húsmarhatenyésztés fejlesztéséről, az ágazatban rejlő lehetőségekről és gondokról, a jószágállomány növeléséről és az állami támogatáspolitikáról egyeztettek.
A marhatenyésztői tanácskozás Törökfaluban (Csincsik Zsolt felvétele)
A szakmai tanácskozáson közel száz gazda és szakember vett részt. Köztük a mezőgazdasági minisztérium, a tartományi mezőgazdasági titkárság és a tartományi fejlesztési alap képviselői, valamint a szerbiai gazdasági kamara, a vajdasági és a magyarországi húsmarhatenyésztők egyesületének tisztségviselői.
Bálint Jenő, a KASUM elnöke közölte, hogy a szakmai tanácskozással a húsmarhatenyésztést és a charolais húsmarhát kívánják népszerűsíteni, valamint a politikum közreműködésével szeretnék elérni, hogy nagyobb támogatásban részesüljön az ágazat. Kiemelte, hogy a húsmarhatenyésztés elterjesztéséhez növelni kellene a támogatások összegét, valamint népszerűsíteni kellene a húsmarhafajtákat, köztük a charolais-t, hogy növekedjen a jó minőségű jószágállomány. A húsmarhákkal ugyanis kevesebb a munka, kevesebb takarmányt igényelnek, és ezeket a jó tulajdonságaikat az emberek lassan megismerik.
Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár fontosnak nevezte a szakmai összejövetelt, amelyen a termelőkkel arról egyeztethettek, hogy miként tudják közösen és hosszú távon a húsmarhaállomány számát és minőségét fejleszteni, hogy kielégítsék a piaci igényeket. Az államtitkár beszámolt a mezőgazdasági minisztérium 2018. évi állattenyésztési támogatásairól is:
– Nagyon fontos, hogy a gazdák tudják, mindent megtettünk annak érdekében, hogy a kis és középnagyságú családi gazdaságoknak biztosítsuk a fejlődést, hogy az állattenyésztés ágazata lehetőséget nyújtson a fönnmaradásukra és a család megélhetésére. 2018-ban is marad a 7 dináros tejprémium, továbbá jár majd a 25 000 dináros támogatás a törzskönyvezett fejőstehenek után, illetve olyan fejőstehenekre, melyek hizlalási húsmarhafajtáknak vannak bejegyezve. Minden olyan tehén után, amely borjút nevel, 20 000 dinárt fizetünk. Az idén is támogatást adunk a borjút nevelő, de nem törzskönyvezett tehén után. Ezzel felöleltünk minden olyan kategóriát, amely megalapozza az indulást a gazdáknak, és miután a tehén az elléssel támogatott kategóriává vált, szavatolni tudjuk, hogy legyen elegendő borjú akár a tejtermelésben, akár a hústermelésben. Természetesen megmarad a 7000 dináros támogatás a juhok után, a hizlalásban a hízóborjúk után a 10 000 dinár, valamint 1000 dinár a sertések után. Továbbra is támogatjuk a tenyészállatok beszerzését. A jó minőségű, törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésére 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújtunk a termelőknek. A támogatás kiterjed az állattenyésztésben használatos gépekre és kapcsolható eszközökre is – nyilatkozta Juhász Attila. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági minisztérium kamattámogatást ad a hitelnél, amelyet a termelők a törzsállomány és az állatok beszerzésére, illetve az állattenyésztésben használatos gépek és kapcsolható eszközök vásárlására igényelnek.
A húsmarhatenyésztés magyarországi tapasztalatairól dr. Márton István, a Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy talán egyedüli az állattenyésztési ágazatok közül, amely ma ténylegesen jövedelmet hoz.
– Magyarországon az EU-s csatlakozás óta pozitív változás ment végbe a húsmarhaágazatban. A csatlakozáskor 21 ezres tehénlétszám volt, ma ez már 160 ezernél tart. Ez annak köszönhető, hogy az emberek azzal foglalkoznak, amiben jövedelmet találnak. Az uniós támogatás és a piaci árak is jók. Szerbia is az EU-s csatlakozás előtt áll, így Vajdaságban hasonló folyamat játszódhat le. Az EU a marhahústermelést szigorúan szabályozza, az anyatehéntartást egységes elvek alapján támogatja. Ma Magyarországon egy húshasznú tehénre részben EU-s támogatásból, részben nemzeti forrásból 85–90 ezer forint támogatás jut. Ez a tehén ugyanakkor ad egy 200–250 kg közötti választott borjút, ami 150–160 ezer forintba kerül. A támogatás és a borjúért kapott összeg 250 ezer forint. Ha a költségeinket karbantartjuk, és kijövünk az éves 150–160 ezer forintos tehéntartási éves költségből, akkor tehenenként 80–90 ezer forint jövedelem van. Ez befektetés arányában egy tisztességes, elfogadható jövedelem – nyilatkozta dr. Márton István.
