A méhészek augusztus elején már kipörgettek a méhesben, ahol véget ért a szezon, és most már az atkairtással, a beteleléssel és a téli föletetéssel foglalkoznak. Csicsman Tibor és Lakatos Zsolt moholi méhész elégedett az idei mézterméssel. Bár az utóbbi szerint az aszály és a folyamatos atkaveszély is megnehezítette az idén a méhészkedést.
– Az idei év elég jól sikerült. Tavasszal volt repceméz, legutóbb a napraforgóméz is elég jó lett, mivel nálunk több csapadék hullott a moholi rétben. Az átlaghozam 30 kilogramm volt kaptáronként, amivel elégedett vagyok. Mindig azt mondták az idősebb méhészek, hogy amely méhek nincsenek kiszállítva a legelőre, ha átlagosan 15 kilogramm mézet gyűjtenek, az már nagyon jó termésnek számít – mesélte a Mohol melletti Újfaluban élő és méhészkedő Csicsman Tibor.
Csicsman Tibornál hordószámra áll a méz a feldolgozóra várva (Fotó: Csincsik Zsolt felvétele)
– Száznegyven méhcsaládom van. Ezek között vannak kisebbek-nagyobbak, de száz-száztíz méhcsaládtól tudok pörgetni, a többi segéd, kis méhcsalád. Az atka ellen Mitak és Amitraz készítménnyel kezeltem a méheket. A mezőgazdasági termelők az idén nem nagyon permetezték a repcét, ezért mérgezett méh nem sok volt. Ezúttal nem nagyon mérgelődtem a termelőkre. Nagyon bosszantó, amikor lepermetezik a repcét a déli órákban, utána pedig az egész kert tele van mászó méhekkel, amelyek többé már nem szállnak fel, hanem mind elpusztul. A mézet nagyban adom el. Már tizenöt-tizenhat éve a belgrádi Maja Med feldolgozó vásárolja fel tőlem. Elégedett vagyok velük. A méz jelenlegi ára tudomásom szerint 3 euró körül mozog – mondta a méhész.
Lakatos Zsolt a falu központjában lévő családi ház udvarán tartja a méheket. Jelenleg kilencven méhcsaládja van. Megjegyezte, hogy az álló méhesből a méhek berepülik a környéket, a moholi Alsó- és Felső-rétet, valamint Bánátba is átszállnak, és behordják az udvarba a nektárt. Az idei méztermése kaptáronként átlagosan 20–25 kilogramm volt.
Lakatos Zsolt egész évben irtotta az atkákat a méhesben (Fotó: Csincsik Zsolt felvétele)
– Ha lett volna egy kicsit több eső, akkor talán még jobb év lett volna, mert a szárazság sem kedvez a méheknek. A méz minősége szerintem jó és kielégítő. Mondjuk rá, hogy az idén elégedett vagyok a mézterméssel is. Lett egy kis akácméz, utána napraforgóméz. Ahol volt eső, ott lett méz, ahol nem volt, ott kevesebbet pörgettek az idén. A faluban kaptunk egy kis esőt, amikor elkezdett virágozni a napraforgó, de a tanyavilágban nem sok eső hullott, ott kevesebbet pörgettek – magyarázta Lakatos Zsolt, aki háztól értékesíti a mézet.
– A vegyes virágméz és a napraforgóméz kilóját 800 dinárért adom, az akácmézet 1000 dinárért, de vannak, akik 1200 dinárt is elkérnek érte. Ez a reális ára a méznek. Régen úgy mondták, hogy tíz kiló cukor áráért kapni egy kiló mézet. Vannak vevőim, üvegekben szoktam eladni nekik a mézet. Tavaly eladtam nagyban, igaz, 3 eurót kaptam érte, de anyagilag meg voltam szorulva. Eddig a méz kilójáért 2,7–2,8 eurót kínáltak nagyban, a legutóbb pedig már 3 eurót kínálnak a napraforgó- és a vegyes virágmézért – mondta a méhész.
Lakatos Zsolt arra panaszkodott, hogy az egész idényt végigkísérte az atkaveszély, amely ellen folyamatosan küzdött különféle készítményekkel és módszerekkel.
– Az atka nagyon terjedt. Egész évben irtottam tavasztól idáig, és a napokban füstöltem őket Amitrazzal. Rengeteg atka lehullott, de megjegyzem, hogy a hangyasav egész évben bent volt náluk a kaptárban. Most három méhcsalád ment tönkre az atka miatt, kiürült a kaptár, az erősebb családok pedig megindultak rabolni a legyengült családokat – nyilatkozta Lakatos Zsolt.
