Ada községben sok méhésznél elpusztult a méhcsaládoknak csaknem a fele vagy még ennél is több – közölte Lakatos Zsolt méhész, az adai Tamaskó József Méhészegyesület elnöke. Feltételezése szerint a nagymértékű pusztulást a forró nyár és a folyamatos mérgezések okozhatták. A méhpusztulás nagy veszteséget jelent a méhészeknek, valamint további jövedelemkiesést, mert kevesebb méhcsaláddal kevesebb mézet tudnak előállítani. A méhpusztulás után két választási lehetőségük maradt: vagy megpróbálják felszaporítani az állományt, vagy kijelentik az üres méhkaptárokat, hogy a felügyelőség ne bírságolja meg őket.
– A méhek nagyon rosszul teleltek át. Valójában nem is a telelés okozott gondot, hanem a tavalyi aszály és a forróság, ami szerintem meggyötörte a méheket. Harmincöt éve méhészkedek, de ilyen még nem történt, hogy egész évben nem volt egyetlen méhrajom sem, ami a méhek természetes szaporulata. Nem akartak rajzani, mert a méhcsaládok gyengék voltak – magyarázta Lakatos Zsolt.
– Arra gondolok, hogy az állandó mérgezés is megártott nekik, mert permetezünk mindenféle vegyszerrel. A permetszerre ugyan ráírják, hogy mire veszélyes, és mire nem, de hogy mi van benne, azt csak a Jóisten tudja. Tavaly folyamatosan megfigyelhető volt, hogy mindig történt mérgezés, kezdve a sárgabarack virágzásától. Permetezték a sárgabarackot, majd a szilvát és az almát is rovarirtóval, hogy megvédjék a gyümölcsöt. Azt tudni kell, ha a méhe odaszokik egy kertbe vagy fára, akkor holnap és holnapután is visszatér beporozni. Visszatérve a kaptárba a többinek leadja a jelet, hogy ezen és ezen a helyen található méz, nektár, virágpor vagy bármi más, ami hasznos a számukra. Ha az emberek lepermetezik a fákat, akkor már nem tér vissza, mert hazafelé elpusztul. A sok permetezéssel a méheket is elpusztítjuk, aztán végül saját magunkat is – hallottuk Lakatos Zsolt méhésztől.
– A méhek már úgy mentek bele a télbe, hogy gyengék voltak. A júliusban és augusztusban kikelt méhek, amelyek a téli állományt jelentik, azok elhasználtak és meggyötörtek voltak. Ilyen telelés még nem volt, mint az idén, hogy mézen elpusztultak a méhek. Erős családnak beadtam a cukorlepényt karácsony táján, akkor még minden rendben volt. Betettem a kaptárba a cukorlepényt, ha megkezdődik a fiasítás, akkor könnyebben élelemhez jussanak, ha már a fészekben elfogyott a méz. A legközelebbi alkalommal, amikor belenéztem a kaptárba, hogy megették-e a cukorlepényt, kell-e nekik másik, akkor azt láttam, hogy alig-alig ettek bele, és elpusztultak. Kinyitottam a kaptárt, a méhek rajta voltak a mézen. Hasmenésük is volt, amitől körülbelül 5-10 százalék kiszenvedett, mert látszott a kaptárban, hogy összepiszkolták a kereteket. Az állomány körülbelül 40 százaléka elpusztult. Voltam az állatorvosnál, és érdeklődtem, hogyan lesz a kaptárok tavaszi bejelentésével, mert sokunknál van pusztulás. Egyeseknél fele ment tönkre, másoknál kevesebb, de van olyan, akinél alig maradt, mert az állomány több mint fele elpusztult. Ez általános jelenségnek tűnik, mert a magyarországi és a szerbiai méhészektől is ugyanezt hallom. A németországi ismerősöm is arra panaszkodott, hogy a méhcsaládok fele elpusztult, de az interneten is azt láttam, hogy Amerikában is ugyanez a helyzet – mesélte a méhészegyesület elnöke.
A méhek már úgy mentek bele a télbe, hogy gyengék voltak (Fotó: Csincsik Zsolt)
– Szerintem a sok permetszer és a borzasztó meleg tette tönkre azokat a méheket, amelyek nem tudták átvészelni a telet, ami igazából nem is volt hideg. Ha nagy hideg lett volna, akkor még nagyobb lett volna a pusztulás. Kérdeztem az állatorvostól, hogy mi lesz a kaptárok bejelentésével. Azt a választ kaptam, hogy amennyiben tudjuk pótolni a méheket, akkor pótoljuk. Vissza lehetne vinni a kaptárszámokat, de én nem akarom végigcsinálni az azzal járó papírmunkát, hanem megpróbálom tavaszra felszaporítani őket, hogy pótoljam a hiányt. Összesen 83 kaptáram van bejelentve, de még a múlt héten is láttam olyat méhcsaládot, amelyik elaludt. Úgy számoltam, hogy 47 méhcsalád maradt, de még ebből is lehet, hogy valamelyik elpusztul. Meglátjuk, hogy a hideg fagyos idő mit tett velük, illetve a permetezés hogyan vágja haza őket. A kaptárszámot kötelessége visszaadni a méhésznek, mert az inspekció büntet, ha nincs meg a létszám. Ezt mindenki saját belátása szerint csinálja, aki úgy látja, hogy nem bírja felszaporítani, az jelentse be, és vigye vissza a kaptárszámokat. A méhpusztulás nagy teher a méhészeknek. Anyagilag nagy mínusz, mert újból kell indulni. Most az akácra nem száz családdal megy az ember, hanem csak ötvennel, a gyengéket nem viszi, mert azok csak kínlódnak – mondta Lakatos Zsolt.
A lecsökkent méhállomány miatt várhatóan az idén kevesebb lesz a méz is. Lakatos Zsolt szerint viszont emiatt nem lesz drágább, mert ahogy fogalmazott, annyi külföldi, ukrán, kínai és egyéb kutyulékkal ellátják az országot, hogy szerinte nem fog emelkedni a méz ára. Mint mondta, sok kevert cukros vackot eladnak a vásárlóknak főleg az üzletekben, sőt a piacon is. Sokaknak csak az alacsony ár a fontos, a méz íze és minősége nem számít. Megjegyezte, hogy a piacon találkozott olyan árussal, aki 350 dinárért adta a méz kilogrammját, habár a minőségi virágméz legalább 1000 dinárba, az akácméz pedig 1500 dinárba kerül. Hozzátette, hogy a nagykereskedő viszont 1,80 eurót kínál a méz kilogrammjáért, ami szégyen és gyalázat. Sok méhésznek van méze, de ezért az árért nem adják oda, hanem megpróbálják piacon és otthonról értékesíteni.
Lakatos Zsolt mindenkit arra kért a maradék méhállomány megóvása érdekében, hogy az elkövetkezőkben legyenek nagyon körültekintők a gyümölcsfák és a repce permetezésekor, amit lehetőleg a kora esti órákban végezzenek el, amikor már a méhek nem repülnek.
Nyitókép: A megmaradt méheket igyekeznek megóvni a permetezéstől (Fotó: Csincsik Zsolt)
