A nagy meleg, az aszály a méhészeket, a méheket is sújtja. Emellett drága az üzemanyag, a csomagolóanyag és a méhészek által használt segédeszközök, gyógyszerek ára is megemelkedett. A nagybani felvásárlók viszont alig emeltek 20–30 centet a tavalyi mintegy 3 eurós felvásárlási áron. Marecskó Mihály bácsfeketehegyi méhész több mint száz kaptárját folyamatosan költözteti a jobb méhlegelők reményében. Az említett nagybani árak miatt pedig úgy döntött, továbbra is maga értékesíti a mézet, fenntartva így a közvetlen kapcsolatokat is a környékbeli vevőkkel. A méz ára kicsiben jóval kedvezőbb, mint a nagybani felvásárlási ár, de ilyenkor a költségek is sokkal nagyobbak, hiszen a csomagolás, a piacokra történő utaztatás, valamint az egyéb tételek költségei is megnőttek. Kis kiszerelésben kilogrammonként 700–900 dinárba kerül most a méz, az akácméz ára 1000 dinár körül alakul.
A környékben jól ismert méhész elmondta, hogy az ilyen aszályos időszakban a méhek is sok folyadékot fogyasztanak. Kénytelenek folyamatosan szellőztetni a kaptárakat, hogy megtartsák azt a mikroklímát, amely szükséges, és a párásításhoz is vizet visznek be. A fiasításra, a méhek egészséges fejlődésére nézve is nagy gondot jelent a szárazság. A kis rovaroknak gondot okoz a virágpor megtalálása, mivel jóformán az összes talajnövényzet nemcsak hogy nem virágzik, de el is száradt. Elvétve, helyenként van még virágzó napraforgó, de a méheket ajánlott most vízpart közelében elhelyezni, vagy gondoskodni az itatásukról, mert az kell a túléléshez. Fontos, hogy olyan vízhez jussanak, mely nem szennyezett, nem fertőzött. Az állóvizekbe beleszáll másmilyen rovar is, onnan fogyasztja a vizet, és egyúttal megfertőzheti azt. Onnan továbbterjedhet a betegség, ami aztán komoly gondokat okozhat. Védekezni kell a méhészeknek az atkák ellen is, mert az élősködők sebeket ejthetnek, legyengíthetik a méheket. Arra is figyelmeztetett azonban, hogy a szerek használata során körültekintően kell eljárni, mert nem mindegy, mit, mikor és hogyan alkalmaznak a méhészek ilyen szélsőségesen meleg időszakokban. Hangyasavval, oxálsavval, különféle illóolajakkal lehet a méheket megvédeni. Az idei évről összességében kiemelte, hogy a kezdet is nehéz volt, mert a méhek valójában nehezen teleltek át, legyengültek, azt követően pedig a szárazság sok hónapja sújt mindenkit. A repce volt az első nagy területeken virágzó kultúra, amikor jól hordtak, felerősödtek a hasznos rovarok. Marecskó Mihály azonban előrelátóan a repcemézet, ezt a tápanyagokban, ásványokban és vitaminokban gazdag méztípust nem pergette ki, mind meghagyta a méheknek, hogy tovább erősödjenek. Az akác is jól mézelt, abból már lehetett valamennyit el is venni a szorgos kis rovaroktól. A szárazság ellenére a napraforgó is elég jól mézelt. Most azonban ismét ínséges időket élünk – a méhek is, hiszen a talajnövényzet kiszáradása miatt nehezen jutnak nektárhoz. Azt követően, hogy a repce és a hárs jól mézelt, akácmézből is jó hozamokat pergethettek ki a méhészek. A nyár második felében azonban komoly gondokat okozott az aszály eben az ágazatban is. A napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van, ami kihat a méhekre is. Az aszály miatt kiégtek a területek, a tavak, folyók visszahúzódtak. Virágzó növények híján pedig félő, hogy a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges.
