Beérett a meggy

A hétvégén meggynapokat tartanak Bácsfeketehegyen, de az időjárás változásának köszönhetően a helyi termelők már túl vannak a szüreten. A Prima néven ismert helyi meggyfajta igen kedvező tulajdonságokkal bír, és népszerű a fogyasztók körében. Ennek ellenére nem gyarapszik a meggyfák száma Bácsfeketehegyen. Horkai Zsolt helyi meggytermelővel a termésről és a termesztők helyzetéről beszélgettünk.

– A virágzás után kiemelkedően magas termés ígérkezett, a száraz tavasznak azonban meglettek a következményei, nagyon sok meggyet lerúgott a fa. Amikor megkezdtük a szüretet, nagyon apró volt a meggy, emiatt is csökkent a mennyiség. Mivel szárazság volt, ezért a fa nem tudta megfelelően kinevelni a gyümölcsöket. Meggyszedés közben kaptunk egy kiadósabb esőt, s a meggyszedés végére már kicsit megteltek a szemek, így némileg jobb lett a helyzet. Összességében azt mondhatom, hogy közepes termésünk volt.

Voltak-e gondok a betegségekkel?

– Hála Istennek, nagyon egészséges volt a meggy, és nagyon szépen beért. Ennek nagyon örülök, különösen, ha visszatekintek az előző évre, amikor már szinte a fán tönkrement a gyümölcs.

Milyen áron lehet értékesíteni a meggyet, és van-e iránta igény?

– Friss formában én nem nagyon értékesítem, de ismerősök 200-220 dinárért adták kilóját. Mi friss meggyléként értékesítjük, és 220 dinárt kérünk literjéért. Úgy gondolom, hogy van kereslet a meggy és a meggyből készült terméket iránt. Már nagyon sok meggylevet eladtunk nyers formában, emellett a pasztőrözött meggylevet is sokan keresik. Akik korábban kóstolták, azok már keresik.

Régen nagyon sokan foglalkoztak meggytermesztéssel Bácsfeketehegyen, mi a helyzet manapság?

– Sajnos a falun kívül nincsenek ültetvények, a meglévő meggyesek mind háztájiak, kis kertekben találhatók. Kisebb gyümölcsösökről beszélünk, de az utcákon is sok fa van. Nagy telepítési kedv nem mutatkozik a meggyre, egyrészt a betakarítás miatt. Kézi erővel szedetni nagyon nehéz. Hat-hét évvel ezelőtt még kézzel történt a betakarítás, de munkaerő híján áttértünk a gépi betakarításra. Motoros ágrázót használunk, és ponyvákat terítünk le a fák alá. Ilyen módon feleannyi munkással egy kicsit gyorsabban tudunk haladni. Azt figyelembe kell venni, hogy fogyasztásra való meggyet csakis a szárával együtt lehet leszedni, és lényegesebben lassabban halad, mint a szára nélkül szedés. Az órabér jól megnőtt, de egyéb problémák is vannak. Míg kicsik a fák, addig lehet a földről szedni, de amikor már nagyobbak és létráról kell szedni, az külön nehezíti a munkát. Az a baj, hogy a fiatalok nem igazán vállalnak ilyen jellegű munkákat, főként nem meggyszedést. A munkásaink nagy része idősebb, szinte nyugdíjas korú volt, mindössze néhány rátermettebb fiatal vett részt a szüretben. Nagyon nehéz munkást találni meggyszedésre, jelenleg ez a helyzet – fogalmazott Horkai Zsolt.

MEGGYNAPOK ÉS FALUNAP

 A XXI. Bácsfeketehegyi Meggynapok és XX. Bácsfeketehegyi Falunap rendezvénysorozatát csütörtökön a zeneiskolások koncertje vezette fel, pénteken az óvodások karneváli sétájára került sor, majd este megnyílt A Szakkör program kiállítása. Ezt a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület gálaestje követte. Szombaton reggeltől estig tartanak a programok. A Bácsfeketehegy és a meggy elnevezésű helyitermék-bemutató, valamint kézimunka- és képzőművészeti kiállítás egész nap nyitva tart a Kultúrotthon teraszán. 9 órakor kezdődik a meggynapok hivatalos megnyitója, amit a marhapaprikás-főző verseny követ, 10 órától ingyenes lángos- és meggybólékóstoló, 11 órától pedig a Kultúrotthon nagytermében szakmai konferencia lesz a Bácsfeketehegyi Gazdakör szervezésében. 18 órakor kerül sor az ünnepi köszöntőre és a kétnyelvű művelődési műsorra, 20 óra 30 perckor zenés utcabál következik, majd 22 órakor tűzijáték. Vasárnap 9 óra 30 perckor tanévzáró istentiszteletet tartanak a református templomban, 10 órától pedig birkózótorna veszi kezdetét az iskola sportcsarnokában. A programsorozatot egy szerb nyelvű színielőadás zárja, amely 19 órakor kezdődik a színházteremben.