Minden év hoz valamilyen új kihívást, ez halmozottan igaz a mezőgazdaságban tevékenykedőkre, hiszen a klímaváltozás igencsak szokatlan helyzeteket produkál. Ehhez az agrárium valamennyi ágazatában próbálnak alkalmazkodni a termelők, több-kevesebb sikerrel. A méhészek is egy eddig soha nem tapasztalt szezon végéhez értek.
A bácsfeketehegyi Török-méhészet évtizedek óta ismert és elismert a környezetében. Jó minőségű, ízlésesen csomagolt termékeikkel rendszeresen ott vannak a heti piacokon, valamint a vásárokban, a kiállításokon és a topolyai mézvásáron is. A Török-méhészet Török Attila és felesége, Erzsébet családi vállalkozásaként működik már több mint három évtizede. Termékeik közé tartozik még a propolisz, a virágpor, a mézpálinka és az igazi különlegességnek számító hársmézből készülő mézbor. Erzsébet megosztotta azon tapasztalatát, hogy az idei szezon példa nélküliként múlt el számos kihívással, és félve mennek bele a méhcsaládok téli teleltetésébe, mert nincsenek jó állapotban. A csúcsszezonban ugyanis a szorgos kis rovarok nem tudtak elegendő virágport begyűjteni, ezért az immunrendszerük nincs megfelelőn felkészülve. Félő, hogy nehezen viselik a telet. Mindez valószínűleg a szárazságnak, a magas hőmérsékletnek is köszönhető, azaz összetett dologról van szó.
A méhek mint beporzó rovarok, nem csak a kaptárak tulajdonosainak hoznak hasznot. A mezőgazdaságban, a munkálkodásuk révén a szántóföldi növénytermesztésben, valamint a gyümölcstermesztésben is felbecsülhetetlen értéket teremtenek. A szorgos rovarok mérgezése és a vegyszerek szakszerűtlen használata mind gyakrabban problémát jelent a méhészetek számára a vidékünkön is. Sok mezőgazdasági termelő abban látja a jobb termés esélyét, ha egyre több vegyszert szór ki. Ennek tudható be, hogy számos gazdálkodó a repce virágzása idején permetez, amikor a méhek miatt is nem lenne szabad. Függetlenül attól, hogy ha nem is szándékosan, hanem tájékozatlanság miatt teszik, de hatalmas kárt okoznak a méhészeteknek. Ennek következtében a rendkívül hasznos kis szorgos bogarak is nagy számban pusztulnak el. Török Erzsébet elmondta, évek óta történik ehhez köthető elhullás a családoknál. A gazdálkodók között vannak olyanok, akik szakértelem vagy odafigyelés nélkül dolgoznak, pedig esetenként csak kicsit kellene odafigyelni. Ha 18 óra után juttatnák ki a vegyszert, már azzal is sokat segítenének. Sokan olyan gondosan végzik el a gyomirtást, hogy még a parcella közelében sem látni vadvirágot, ami szintén kedvezőtlen a méhészek szempontjából.
A méhészek arra is panaszkodnak az utóbbi időben, hogy a napraforgó, ez a régebben jó méhlegelőnek számító haszonnövény sem ugyanaz már, mint régen. Erzsébet is megerősítette, vannak olyan fajták és hibridek, amiket a méhek már nem tudnak hasznosítani. Erről szakmai körök véleménye lenne releváns, de Erzsébet elmondta, azt tapasztalják, hogy a nemesítők az önbeporzó fajtákra helyezik a hangsúlyt. A vevők minden kihívás ellenére továbbra is keresik a finom, jó minőségi mézet. Régebben az akácméz volt a legkeresettebb, habár a vegyes virágméznek magasabb a beltartalmi értéke, mert többfajta virágról gyűjtik a méhek. A Török-méhészet vevőköre mindegyik fajtát keresi, sokan úgy vásárolnak, hogy egyik hónapban egyik, másikban a másik fajtát fogyasztják, mások csupán az akácot.
Nyitókép: Az idei topolyai mézvásáron is jelen volt a Török-méhészet (Tóth Péter felvétele)
