Folytatódik a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület Szállási szemmel elnevezésű hungarikumprogramja. Hajvert Lódi Andrea, az egyesület Értéktár Bizottságának elnöke arról számolt be, hogy Időutazás a szállások világába elnevezésű, rendhagyó történelemórát tartottak az általános iskola 5. és 6. osztályos tanulói számára.
– A második világháborúig Bácsfeketehegy határában 208 tanya állt, ebből 105 magyar, a többi pedig sváb tulajdonú volt. Ma már ebből szinte semmi sem maradt meg fizikai formájában. Az Értéktár Bizottság azonban fontosnak tartja, hogy a helyi emlékezet megőrizze, amit még lehet. Nem egyszerű, hiszen kevesen maradtak mára, akik még emlékezhetnek. A program során felkutatott dokumentációt február végén egy honlapon teszünk közzé, és amennyiben lehetőség adódik rá, egy újabb pályázat keretében nyomtatott kiadvány is születik a témáról – mondta az elnök, majd arról is szólt, hogy programjuk visszatanulási lehetőséget nyújt a felnőttek és a fiatalok számára, de gyerekeknek is tartanak foglalkozásokat.
Ezt a foglalkozást Lódi Csilla történész tartotta a kicsiknek, és elmondta lapunknak, hogy érdekes feladatokat kellett a résztvevőknek megoldani.
– Az volt a foglalkozás célja, hogy játékos formában megismertessük velük falunk régi szállási világát, életmódját, annak mindennapjait. Őseink életmódjának megismerésére helyeztük a hangsúlyt, miközben a modern technológiát is bevontuk a foglalkozásba, hogy a gyerekek lássák: az internet a kutatást, múltunk megismerését is szolgálhatja. Többek között olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan látták el magukat a családok a szállásokon, hogyan teltek a mindennapok, honnan volt vizük, és hol fürödtek, amikor még nem volt fürdőszoba, mit csináltak a gyerekek, amikor még nem volt sem áram, sem telefon? A foglalkozást egy rövid bevezetővel kezdtük, amelyben a szállások felépítéséről, a természetközeli életmódról és az önállóságot segítő megoldásokról beszélgettünk. Közösen lerajzoltuk a szállások felépítését, hol helyezkedtek el a tanyákon a lakóépületek, az állatok óljai, a kert, a gyümölcsös, a gazdálkodást segítő egyéb építmények és a mezőgazdasági földek. Kiemeltük, hogy a gazdaság fenntartása kemény munkát igényelt, melyben a család minden tagja részt vett – mondta a történész, majd arról is szólt, hogy a gyerekek a tájházban található régi tárgyakat is megismerték a Google Lens-alkalmazás segítségével. Okostelefonjukkal lefényképeztek egy-egy kiválasztott tárgyat, majd kis csoportokba szerveződve megválaszolták a hozzá kapcsolódó kérdéseket: ki készítette a tárgyat, mire használták, ki használta leggyakrabban, és milyen anyagból készült? Ugyancsak feladatuk volt, hogy összeállítsák egy tanyasi család napirendjét. Ebben a feladatban a gyerekek elképzelték, milyen teendők töltötték ki a családok egy-egy napját, beleértve az állatok etetését, a kert gondozását és az ételkészítést – tudtuk meg Lódi Csillától.
A foglalkozáson 22 gyermek vett részt, a Szállási szemmel program megvalósulását pedig Magyarország Agrárminisztériumának Hungarikum Bizottsága támogatja.
Nyitókép: A foglalkozáson részt vevő gyerekek (Simonyi Zsófia felvátele)
