Megérkeztek az első jégelhárító rakéták Magyarkanizsa községbe. A kishomoki kilövőállomás az elsők között volt, ahová szállítmányt hoztak. Halász Mónika, az önkormányzat mezőgazdasággal megbízott tanácstagja elmondta, az idei évben nyolcszázezer dinárt költöttek a jégvédelemre.
– Összesen huszonhét rakétát vásároltunk, úgy számoltuk, a községben lévő mind a kilenc kilövőállomásra három-három rakéta jut. Az állami földek bérléséből származó bevételből különítettünk el egymillió dinárt a rakéták vásárlására, s mivel sikerült olcsóbban hozzájutni a rakétákhoz, így mindössze nyolcszázezer dinárt költöttünk – mondta Halász Mónika.
Hozzátette, hogy hat kis hatótávolságú rakétát is vásároltak a huszonegy nagy mellé, mert a határ közelében kizárólag ezeknek a rakétáknak a használata engedélyezett.
Mint megtudtuk, Magyarkanizsán a kilenc kilövőállomás közül csak hat aktív, a többi három helyen, Horgoson, Oromhegyesen és Ormon jelenleg nincs szerződtetett rakétakilövő személy. Ennek a gondnak az orvoslására először a helyi közösségek vezetőivel egyeztetnek, hogy megfelelő a személyekkel mielőbb megoldják ezt a kérdést is.
A bajsai radarállomás képviselője, Ljubodrag Jović, aki szintén jelen volt a rakéták elhelyezésénél, elmondta, hogy a nyár kezdetén itt, Magyarkanizsán egyelőre elegendő a beszerzett rakéták mennyisége, de biztos számot nem lehet előre jósolni, a jégeső kialakulását több tényező befolyásolhatja.
A kishomoki rakétákat körülbelül tíz éve ugyanaz a személy, Nagy Vilmos kezeli:
– Ha jól emlékszem, a tíz év alatt csak egyszer volt olyan év, hogy egyetlen rakétát sem kellett kilőni. Ez huszonnégy órás munka, az ember nem hagyhatja el a terepet, különösen készültség idején, mert bármikor jöhet a hívás Bajsáról, és 20 percen belül a helyszínen kell lenni, sokszor égzengés, villámlás közepette is – mondta Nagy Vilmos, aki elárulta, hogy a munkájáért havonta 4000 dinárt fizetnek neki, s a pénzt háromhavonként utalják át egy összegben, azonban a munkát nemcsak a pénz miatt végzi, termelőként a saját földjei is veszélyeztetve vannak. Elmondása szerint a tíz év alatt eddig csak egyetlen egyszer érte jégkár ezt a területet.
A jég ellen azonban nemcsak rakétákkal lehet védekezni. Halász Mónika elmondta, hogy az idén az önkormányzat talajgenerátorokra is különített el eszközöket, de ezeket Szerbiában nem gyártják, a behozatalra és a használatra pedig nem kapták meg a szükséges engedélyeket.
– A talajgenerátorok hatását megkérdőjelezik a szakemberek, azonban tudjuk, hogy más országokban alkalmazzák őket, és a határhoz közeli zónában számunkra ez is többet nyújtana a semminél – mondta el Halász Mónika.
