A velebiti Ćemer elnevezésű tájházban gyülekeztek szerda délután a magyarkanizsai méhészek. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének szervezésében a magyarkanizsai és környékbeli méhészek csoportja újdonságra nyitottan érkezett szakmai továbbképzésre. Ott kezdődött ugyanis a gyakorlati bemutató, majd a magyarkanizsai Tisza-parton folytatódott elméleti előadással, melyet magyarországi szakemberek tartottak. A méhészegyesületnek negyvenkét tagja van, és szép számban érdeklődtek az újdonságok iránt, melyet a későbbiekben saját és a méheik javára tudnak majd fordítani. A magyarországi Digitális Agrár Stratégia kiemelt projektje a DAA+ melynek célja a termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására, az adatok gyűjtésére és felhasználására. A DAA+ az ismeretterjesztés eszközeivel segít eligazodni a digitális megoldások között, segít megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat. A községbeliek nyitottak is voltak az újdonságok iránt, melyet először is a gyakorlatban láthattak festői körülmények között. A velebiti tájház tulajdonosa, Radmila Marjanov Penjović ugyanis a helyszínen elmondta, hogy náluk egyedülálló lehetőség mutatkozik a méhekkel és termékeikkel való találkozásra az apirelaxáció néven. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a méhek mozgásukkal és a kaptárban végzett munkájukkal aerosolt termelnek. Az aeroszol propoliszt, méz és viasz illóolajakat, méhpempőt, pergát, aromás anyagokat trtalmaz, és a kaptárakból felszabaduló aeroszol fertőtleníti a levegőt a méhészet körül kétszáz méteres körzetben. Ezt az értékes anyagokkal teli aeroszolt speciáis maszkokon keresztül szívhatják be, akik szeretnék az apirelaxációt kipróbálni. Iyen csodákat rejt Velebit, ahol a tájháznál lévő kaptáraknál a magyarországi előadók, Wladimír Ruszlán és Kerekes Sándor be is mutatták azt a telefonos alkalmazást, mely a méhészek munkáját segítheti. Elmesélték és szemléltették is, hogy mi mindenre használható ez az alkalmazás, mely a méhészek munkáját hivatott megkönnyíteni és a méhek nyugalmát elősegíteni.
Kerekes Sándor, a gyáli Natura Mérnöki Iroda Kft., az applikáció létrehozójának egyik tulajdonosa elmondta, hogy a szoftvert és a méhészetet milyen szépen össze lehet kötni annak érdekében, hogy a méhészek a digitalizációt felhasználva és alkalmazva tegyék hatékonyabbá munkájukat.
Gergely Árpád felvétele
– Az alkalmazás egyik része az adatokkal foglalkozik, a másik pedig a méhek hangjával. A hangmintavételezés alapján képes döntést hozni az alkalmazás, hogy az egy jó hang, vagy egy olyan hang, amit a méhésznek ellenőrizni kell, vagyis meg kell bontani a kaptárt. Alapvetően hangvezérléssel működik az applikáció, és nem fontos hozzányúlni a képernyőhöz. Tehát munkavégzés közben a méhész keze szabad marad. Az alkalmazás arra is választ ad, hogy a család egészséges-e. Amikor az anya gyenge, azt a család érzékeli, és máshogy zúgnak. Ha ez már egy erőteljes állapot, ezt a méhész is meghallja, ám az applikáció úgy tud segíteni, hogy ezt korábban felismeri, és kiküszöbölhetik az esetleges bajokat. Az alkalmazást jelenleg tesztelési fázisban tudjuk bemutatni. Néhány tesztelőnek már közreadtuk, és itt számítunk az ő segítségükre, hogy ha vannak még plusz észrevételek, azt beépítsük. A publikáció később fog megtörténni. Tehát ilyen szempontból kicsit korán érkeztünk ide, de annál nagyobb lelkesedéssel. A terv az, hogy ősszel ez felkerül a publikus platformokra – magyarázta a szoftverfejlesztő.
Wladimír Ruszlán, a Kft. társtulajdonosa, állattenyésztő agrármérnök az adatgyűjtésnél kapcsolódott be négy-öt évvel ezelőtt a cég munkájába.
– Az én méhészetemben gyűjtöttük az első nagy mennyiségű hangadatbázist, amit az ELTE Adattudományi Tanszéke kezdett el feldolgozni. Én a csúcson 700 családos méhészetet üzemeltettem mellékállásban, ezért nekem nagyon fontos volt, hogy a lehető leggyorsabban hozzunk döntést, a lehető legkevesebb időt fordítsuk egy-egy méhcsalád kezelésére, úgy természetesen, hogy mindemellett maximalizáljuk a hozamot. A mai világban már elkerülhetetlen a digitális eszközök alkalmazása. Minden nagyüzemi állattartásban - legyen ez baromfi, sertés vagy szarvasmarha, a telepirányítási rendszerek már rég megjelentek, ám a méhészetből hiányzik. Vagy a kaptár sarkára írja fel a méhész az adott információt, amit tapasztalt a családnál, vagy egy füzetben vezeti. Az alkalmazás segítségével valós időben, hangvezérelve tudjuk az adatokat rögzíteni, felvinni, és utána majd ezekből az adatokból kimutatásokat készíteni. Tehát az applikáció egy fő része az adatgyűjtés-rögzítés megkönnyítése, illetve az adat lekérdezése az adatbázisból, ami a felhőben van a háttérben. Egy másik fontos része a már említett hanganalizátor, ami azt a célt szolgálja, hogy adott esetben egy 100 családos méhészet átvizsgálására ne egy egész napot kelljen egy méhésznek fordítania, hanem ugyanazt a munkát egy-másfél óra alatt elvégezze. Ezzel lényegesen lerövidíti a munkaidejét, amit adott esetben a családjára, szabadidőre, vagy arra tud fordítani, hogy még több méhcsaládot tartson – mondta a szakember.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
