Virágvasárnapját ünnepelik ma a katolikus hívők. Kereszthalála előtt ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe. Ezzel a nappal kezdődik a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete. Virágvasárnap a katolikus templomokban barkaszenteléssel és körmenettel emlékeznek Jézus szenvedésére.
A nagybecskereki székesegyházban és a bánáti települések katolikus templomaiban sok hívő jelent meg a virágvasárnapi szertartáson. Muzslyán, a Mária Szent Neve plébániatemplom udvarán a barkaágak megszentelésével kezdődött a szertartás.

Kecskés István felvétele

Kecskés István felvétele
– A mai liturgiának két része van. Az első rész az a barkaszentelés, és ezzel együtt, mint annak idején a nép kísérte Jézus Krisztust bevonulni Jeruzsálembe, mi is a barkaágakkal ünnepeljük meg ezt a mai ünnepet, és ezzel bevonulunk a templomba, hogy megünnepeljük Jézus Krisztusnak a bevonulását Jeruzsálembe. De ugyanakkor ez a mai nap arról szól, hogy ez Jézus szenvedésének vasárnapja. A mai szentmisében elhangzott a passió, Jézus Krisztus szenvedésének a története. Jézus tudatosan bevonult Jeruzsálembe, készült a szenvedésére és kereszthalálára, Isten dicsőségére és a mi üdvösségünkre. Tehát így Jézus tudatosan vállalta a szenvedést, és tudatosan vállalta a kereszthalált miértünk. Erről szól a virágvasárnapi liturgia – mondja Elias Ohoilledwarin muzslyai plébános.

Kecskés István felvétele
A barkaszenteléshez számos népi hagyomány, hiedelem fűződik. A néphagyomány szerint a megszentelt barka védi az embert a betegség és minden természeti csapás ellen.
Az utolsó helyig megtelt muzslyai templom azt jelezte, hogy megkezdődött a katolikus egyház egyik legfontosabb eseménye előtti utolsó hét. A nagyhét része a húsvéti szent három nap: nagycsütörtök (az utolsó vacsora napja), a nagypéntek (Jézus szenvedésének, halálának és temetésének a napja) és a nagyszombat (Jézus sírban pihenésének ideje). Majd következik húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának a csodája.

Nyitókép: Barkaszentelés a muzslyai templom udvarán (Kecskés István felvétele)