Hétfőn nyitotta meg kapuit Kisoroszon a 22. Népművészeti Tábor a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központban.
A gyerekek megismerkedhetnek a régi foglalkozásokkal, és ki is próbálhatják őket, emellett a tábor szervezői nagyon fontosnak tartják azt is, hogy a fiatalok ilyen módon eljussanak a nyár folyamán egy olyan helyre, ahol biztosan szép és hasznos élményekkel gazdagodnak. Az öt nap során a tábor résztvevői kézműves- és játékos foglalkozásokon, vetélkedőkön vehetnek részt, tudtuk meg Bacsik Lőrinc Natália szervezőtől.
Mókusok a házból ki! (Vidács Hajnalka felvétele)
– A gyermekeknek az itt töltött idő során lehetőségük van/lesz megismerkedni a hímzéssel, az újrahasznosítással, a gyöngyfűzéssel, a szövéssel, az agyagozással és a gölöncsér szakmával. Délután csapatjátékokon vehetnek részt, ugye, itt is nagyon fontos a csapatépítés, a közösségépítés, együtt kitalálni egy csapathimnuszt, együtt elmondani egy verset, de ügyességi játékokban is részt vehetnek. Az idei tábor különlegességét az adja, hogy megemlékezünk Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójáról, verskereséssel, ábrázolásokkal dolgozzuk fel néhány költeményét. Tehát összekötjük a költészetet a népművészettel – számolt be Bacsik Lőrinc Natália.
A szövés mesterségét is elsajátíthatják a gyermekek (Vidács Hajnalka felvétele)
Az idén nyolcvan gyermek vesz részt a táborban, tudtuk meg Talpai Sándortól, a Torontál Szórványközpont elnökétől. A fiatalok a közép-bánáti szórványból jöttek össze, tehát a nagykikindai, a magyarcsernyei és a bégaszentgyörgyi községekből, de mint kiderült, azok is szívesen eljönnek ebbe a táborba, akiknek a családja elszármazott már, de él még Kisoroszon vagy a közelben rokonuk, akiknél vendégségben lehetnek a tábor ideje alatt. Sándor hangsúlyozta azt is, hogy ezeknek a gyermekeknek kevés alkalmuk van arra, hogy együtt legyenek, hogy barátkozzanak, erre kiváló alkalmat nyújt ez az öt nap.
– Ennek a tábornak komoly múltja van, és hiába mondja mindenki, hogy fogyunk, itt, ebben a táborban, minden évben 70 és 100 között van a gyermekek száma. Ez nagyon fontos szám! Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy azok a gyermekek, akik ide eljönnek, magyar népdalokkal, magyar versekkel, magyar népszokásokkal és néphagyományokkal, foglalkozásokkal ismerkedhessenek, az idén a Petőfi-bicentenáriumról is megemlékezünk. Mindezzel hozzájárulunk a magyar kultúrához – hangsúlyozta Talpai Sándor.
A királyhalmi Fodor testvérek a nagymamájuk testvéréhez érkeztek vendégségbe a tábor ideje alatt. Ők már kilenc-tíz éve járnak ide, mint elmondták, mindig nagyon jó társaság jön össze.
– Kedvenc foglalkozásom itt a gyöngyfűzés, mert sok türelem kell hozzá, és én a gyöngyfűzést nagyon szeretem csinálni – számolt be a tizennégy éves Fodor Noémi.
A hatéves Samu Anna Brémából jött haza a nyárra Magyarcsernyére, és az ismerősök ajánlására döntöttek úgy a szülei, hogy elhozzák a táborba.
– A gyöngyfűzést nagyon szeretem, és örülök annak, hogy az itt elkészített alkotásokat a tábor végén hazavihetem. Jövőre is szeretnék jönni – osztotta meg örömét Anna.
A tízéves Semjén Lúcia Magyarországról jött haza, hogy meglátogassa a Kisoroszon élő nagymamáját.
– Én már négyszer voltam itt, előtte az idősebb testvéreim is jártak ide. Sok szépet hallottam az itteni táborról, és a tapasztalataim igazolták ezeket. Nagyon szeretem az itt zajló foglalkozásokat.
A péntekig tartó tábort a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvényeként maga a Tanács, a Tartományi Kisebbségi Titkárság, a nagykikindai önkormányzat és a kisoroszi helyi közösség is támogatta. A központ még várja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez beküldött pályázatuk elbírálását is.
Nyitókép: Gölöncsérező, agyagozó gyermekek (Vidács Hajnalka felvétele)
