Pénteken délután Nagykikindán a Narvik Barátság Parkban helyezték el az emlékezés koszorúit annak emlékére, hogy 80 éve annak, hogy a második világháborúban 46 nagykikindai polgárt hurcoltak el koncentrációs táborokba. A legtöbb nagykikindai internáltat a norvégiai beisfjordi koncentrációs táborba vitték, közülük csak heten maradtak életben. Az eseményen részt vett többek között Milivoj Linjački, az észak-bánáti közigazgatási körzet vezetője, Mladen Bogdan, a nagykikindai községi képviselő-testület elnöke, valamint Diana Jakšić Kiurski alpolgármester, aki rámutatott a két város közötti barátság meglétére.
A szerb és a norvég nép még 1975-ben írta alá a barátsági szerződést, a Kőrózsák emlékmű pedig a két nép közötti, ma is ápolt barátság erejét és felbonthatatlanságát jelképezi.
Az alpolgármester hozzátette, hogy az internált nagykikindai lakosok az észak-norvégiai zord éghajlati viszonyok borzalmát és kínjait élték át a sarkkörön. A norvégok áldozatkészségének és nemességének köszönhetően, akik életüket kockáztatták és mindent megtettek a fogvatartottak megsegítéséért, legalább néhányan visszatérhettek otthonaikba.
– 1975-ben a szerb és norvég emberek közötti kapcsolatok felerősödtek különféle tevékenységek, például diákcserék révén, és sokan emlékeznek még a norvég fiatalok érkezésére is, akik a nyáron tartózkodtak városunkban és munkaakciókban vettek részt, de sok delegációnk és művészünk is ellátogatott oda. Sok polgártársunk kiköltözött Narvikba, családot alapított, és ezzel erősítette a norvégiai szerb közösség terjeszkedését. Nem szabad megfeledkeznünk a Norvég Királyság Kormányának hazánknak nyújtott nagy segítségéről, amely vissza nem térítendő anyagi támogatások formájában ma is létezik. Elsősorban az infrastruktúra megújítására, a közlekedés, az egészségügy és a kultúra területén fordított támogatásokra, ugyanakkor a nagylelkű ösztöndíjakról sem szabad megfeledkeznünk, melyből több ezer diákot tudtunk támogatni. Célunk, hogy ez a barátság megmaradjon, és hogy a jó kapcsolatokat továbbra is ápoljuk – zárta gondolatait az alpolgármester.
A Szerb–Norvég Baráti Társaság legfontosabb célja az internáltak szenvedéseire való emlékezés kultúrájának ápolása és fenntartása.
– Sajnos Norvégia és Szerbia viszonyát megrendítette az 1990-es évek háborúja a volt Jugoszláviában, és nehezen élesztjük újjá, de szeretnénk visszaállítani a történtek előtti időkbe. Szeretnénk visszahozni a testvérlátogatásokat, és nagy barátságot kívánunk kialakítani a két nép, így a szerb és a norvég nép között – mondta Füredi Tibor, a Szerb–Norvég Baráti Egyesület titkára.
Az emlékezés virágait a Nagykikindai Önkormányzat, a Szerb–Norvég Baráti Társaság, a SUBNOR, a szerbiai nagykikindai háborús veteránok képviselői, valamint a még élő leszármazottak helyezték el.
