2025. január 19., vasárnap

Nagylelkű hölgyek

Megnyílt az Óbecsei Városi Múzeum idei első kiállítása

Pénteken este nyílt meg az Óbecsei Városi Múzeum idei első kiállítása Nagylelkű hölgyek címmel. A tárlat két óbecsei, polgári időkből származó hölgynek, Eufemija Jovićnak és Sofija Dražićnak az életútját mutatja be.

– Ez a két személy alapítványaikkal, illetve hagyatékaikkal próbálták meg segíteni Óbecse jövendőbeli polgárait. Eufemija Jović és Sofija Dražić jelentős hagyatékkal ajándékozták meg a várost életük végén. A kiállítás elmeséli történeteiket, bemutatja, mivel járultak hozzá a társadalmunkhoz, illetve valahol a korabeli tárgyaknak köszönhetően azt is bemutatja, hogy hogyan nézett ki az ő idejükben maga a város. A tárlaton háztartási- és egyéb tárgyak, különféle öltözékek is megtekinthetőek. A kiállított tárgyak intézményünk gyűjteményéből valók, néhány kivételével, amelyeket az Óbecsei Szerb Pravoszláv Egyházközség adott kölcsön. A kiállítás szerzője Nemanja Karapandžić, az Óbecsei Városi Múzeum főmuzeológusa, történésze, anyagi támogatója pedig a művelődési minisztérium. Ezt a tárlatot szerettük volna már korábban megszervezni, de mostanra készült el a kutatás, a katalógus és a teljes háttérmunka. Igazából ez még egy tavalyi projektünknek az eredménye, ezért tartottuk fontosnak, hogy bemutassuk még azelőtt, mielőtt elkezdjük az idei év projektjeit – nyilatkozta Tojzán Ákos, az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója.
 

A tárlat Eufemija Jović és Sofija Dražić életútját mutatja be (Fotó: Kancsár Izabella)

A tárlat Eufemija Jović és Sofija Dražić életútját mutatja be (Fotó: Kancsár Izabella)

Eufemija Jović (leánykori nevén Janković) neve jótékonyságáért és alapítványaiért maradt meg a szerb nép emlékezetében. Óbecsén született 1779-ben, 1801-ben ment férjhez Stevan Jović von Siegenberghez, a monarchia hadseregének ünnepelt tábornokához, aki részt vett az óbecsei szökött foglyok lázadásának leverésében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetén. Jović bárónő két kápolnát emeltetett Óbecsén, egyet a Keresztelő Szent János-templom helyén, amelyet a magyar hadsereg gyújtott fel 1849-ben, a másikat a tanyáján, a Hegyesi úton. Jótékonysági tevékenysége nem merült ki a kápolnák felépítésével: a férjével együtt 1857-ben 50 ezer téglát adományozott a város főterét ma is ékesítő pravoszláv templom felépítésére. 1861-ben, végrendeletével az Óbecsei Szerb Pravoszláv Egyházközségre hagyott 209 lánc termőföldet, a két kápolnát, három tanyaházat, valamint a város központjában álló pompás palotát. A földeken kívül Jović bárónő az egyházközségre hagyott további 25 különböző hagyatékot. Eufemija Jović legnagyobb jótéteménye, hogy végrendeletében a szegény sorsú szerb gyerekek iskoláztatására is alapítványt tett. Az alapítványt róla nevezték el: az Eufemija Jović bárónő Alapítvány egészen 1944-ig létezett, illetve addig, amíg meg nem alakult a járásban az új hatalom. Óbecse központjában a XIX. század utolsó évtizedeiben, három szakaszban épült fel az az épület, amely ma a helyi közigazgatás székhelye. 1880. június 12-én született meg az a határozat, hogy a község pályázatot ír ki az új városháza kivitelezési munkálataira. Az építkezés első szakasza 1880-tól 1884-ig tartott. Ekkor épült fel az utcai emeletes rész. Ez az épület Jović bárónő főtéren található szülői házának földszinti részére épült. A pazar palotát a budapesti Makkai Endre tervezte, a kivitelezést pedig a hódmezővásárhelyi Klein Shotira bízták.

Pavel Đurković: Eufemija Jović portréja (Fotó: Kancsár Izabella)

Pavel Đurković: Eufemija Jović portréja (Fotó: Kancsár Izabella)

Sofija Dražić, leánykori nevén Živanović, Versecen született 1806-ban. Óbecsére akkor költözött, miután férjhez ment Grigorije Dražićhoz. Még ötven éves kora előtt özvegy maradt, és mivel a házasságában nem születtek gyermekei, minden vagyonát a szerb népre hagyta azzal a kívánsággal, hogy hozzanak létre egy alapítványt a szegény sorsú lányok iskoláztatására (Eufemija Jović bárónő ösztöndíjalapítványa egészen 1928-ig kizárólag pravoszláv vallású fiúkat támogatott). A Bácskai Egyházmegye 1890 júniusában megtartott ülésén hitelesítette Sofija Dražić Alapítványának Alapítólevelét. A Magyar Királyság Vallás- és közoktatásügyi Minisztériuma 1890 októberében hitelesítette az Alapítólevelet. Sofija Dražić, a nagy jótevő kápolnája 1874-ben épült. Sofija Dražić 1895-ben hunyt el. 

Az Óbecsei Városi Múzeum Nagylelkű hölgyek című kiállítását február végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: A kiállításon korabeli tárgyak láthatóak (Fotó: Kancsár Izabella)