Talán több olvasóban is felmerült már az a kérdés, hogy vajon milyen belülről egy fogház, illetve hogy hogyan élhetik ott mindennapjaikat a foglyok. Ha ma talán nem, 1922-ben nyilván sokakban felmerülhetett, ugyanis a Bácsmegyei Napló abban az évben egy figyelemre méltó és igen terjedelmes riportban válaszolta meg. Érdekes, hogy ezt a fogházi életről szóló írást pont a december 24-ei, karácsonyi számban tették közzé.
A szabadkai államügyészség akkoriban a mai Rachle J. Ferenc 1-es szám alatt található épületben volt, amely ma a körzeti börtönnek is otthont ad. A fogházban a riport szerzőjét Kosta Marušić államügyész, a szabadkai ügyészség vezetője vezette körbe. Az írás elején arra a kérdésre kapunk választ, hogy mi a sóhajok ajtaja:
„[...] átjáró a törvényszéki szárnyról a fogházi részbe.
A fogházi főbejárat az utcáról van, a törvényszéki épületnek azon a részén, amely szemben van a vasúti töltéssel. Az a kis keskeny ajtó, a sóhajok ajtaja, a foglyok útja, amikor leviszik őket a fogházba vagy felkisérik kihallgatásra a vizsgálóbíró elé, vagy a főtárgyalásra.”
Ezt követően igen részletes leírást kapunk a fogház lakóinak mindennapjairól.
„A fogház házirendje szerint minden fogoly nyáron reggel öt órakor, télen hat órakor kel fel.
A felkelési időt harangkongással jelzik.
Télen reggel fél hét órakor minden férfi-fogoly kijön cellájából és lemegy az udvarra háromnegyed órai sétára.
A sétán a foglyok egyenként mennek, libasorban, négy lépés távolságra egymástól és a séta egész ideje alatt egyenesen maguk elé szabad nézniök. Oldalt vagy fölfelé való nézés a legszigorúbban tiltva van.
A séta után visszamennek celláikba vagy a különböző munkatermekbe.
A férfi-foglyok után a női-foglyok sétája következik.
A reggeli séta alatt az udvarban hat szuronyos börtönőr teljesít őrségi szolgálatot.
A fogházi szabályok szerint a vizsgálati foglyok a vizsgálat teljes befejezéséig egyes magánzárkában vannak bezárva.
A foglyok lefekvési ideje nyáron este 8 óra, télen esti 7 óra.
A lefekvési időt – mint a reggeli felkelést is – harangkongás jelzi” – olvashatjuk a napilapban.
A foglyoknak egyébként lehetőségük volt a fogságban eltöltött idejüket hasznosan is eltölteni:
„A fogháznak saját litográfiája van, a hol az intelligensebb foglyok vannak foglalkoztatva. Itt készülnek a sokszorosított nyomtatványok, amire az ügyészségnek és a törvényszéknek szüksége van. A litográfia helyiségének egyik sarkában – mint pót műhely – egy suszterasztalka áll, tipikus alacsony foltozó cipész-asztal.
Ketten ülnek mellette és szorgalmasan talpalják, foltozzák a cipőket. Az egyik a Varga-féle kémkedési perben öt évi börtönre elítélt Demeter Aladár, a másik Zsámboki Illés, akinek tanult mestersége a cipészség, de felcsapott gabonaügynöknek s sikkasztás miatt két évre van elítélve. Most aztán visszatért eredeti mesterségéhez, a suszterséghez.
A fogház földszinti részén csak két műhely van, a többi munkaterem mind az első emeleten van.
A foglyok közül senkit sem kényszerítenek arra, hogy a műhelyekben dolgozzék. Saját akaratától és elhatározásától függ, hogy akar-e valamelyik műhelyben dolgozni. Az általa készített áru eladásából befolyó pénz egyharmada az övé, míg másik kétharmada az államot illeti.”
A bő riportból az is kiderül, hogy a fogdában bizony szűken mérték az ételadagot a foglyok számára:
„Az étrend a következő: vasárnap gulyáshus krumplival, hétfőn babfőzelék, kedden borsó, szerdán kása, csütörtökön káposzta, pénteken ismét bab, szombaton újra kása.
Azok a foglyok, akik a zárkában vannak, napjában csak egyszer, délben kapnak enni, akik azonban a műhelyekben dolgoznak, a déli étkezésen kívül reggel és este levest is kapnak.
A foglyok – amint az étrendből látható – hetenként csak egyszer, vasárnap, kapnak húst és pedig 16 dekát, a 49 deka főzelékhez. Ünnepnapokon szintén kijár nekik a husadag.”
Továbbá a Bácsmegyei Napló írásából azt is megtudhatjuk, hogy a fogdában akkoriban bizony bevett gyakorlat volt a foglyok nemzetiség és származás szerinti megkülönböztetése:
„A fogháznak saját fürdő-terme van, a központi fogda szuterénjén.
A teremben öt fürdőkád van.
Az első egy zöld fakád, a legnevezetesebb. Ez a cigányok fürdőkádja. Ha cigányt hoznak be a fogházba, a zöld fürdőkádban fürösztik meg.
A cigány-fürösztő kád után három barna fakád következik, a közönséges foglyok részére.
A sort bezárja egy »előkelő« külsejű pléh-kád. Ez az intelligens foglyok számára van.”
Szerencsére ama bő száz év alatt, amely a fent ismertetett riport óta eltelt, sokat változott a foglyokkal szembeni bánásmód.
Nyitókép: A szabadkai törvényszék épülete – az ügyészség fogdája is itt volt (Fotó: gradsubotica.co.rs)
