A palicsi Szent Orbán-templomban megtartott mise után hétfőn a helyi közösség vezetősége ünnepi ülést tartott az Öko-központban, ahol napirenden szerepelt a település napjának meghatározása, valamint a címer leleplezése, továbbá számos olyan személy kapott elismerést, akik munkásságukkal jelentősen befolyásolták Palics fejlődését.
Puha Gábor, a palicsi helyi közösség elnöke miután üdvözölte a városvezetőket, a horvát és a magyar konzulátus képviselőit, a tartományi és a szerbiai parlament jelenlevő képviselőit, valamint Lajosmizse, illetve Kisszállás testvértelepülések képviselőit, elmondta, Palicsot először 1462-ben említik az írásos dokumentumok. A második világháború óta az 1200 fős település mára 9000 fősre növekedett. Majd rámutatott, ezért is volt fontos, hogy Palicsnak címert készítsenek.
Nemanja Simović, a Városi Tanács sporttal, ifjúsággal és idegenforgalommal megbízott tagja alkalmi beszédében kiemelte, Palics mindannyiunk büszkesége, ám a politikai nézeteltérések miatt jelentős összegektől és fejlődési lehetőségektől esett el. Rámutatott, sajnálatos, hogy az állami és a tartományi szervek is jobban felismerik a Palics Park vállalat jelentőségét, mint a helyi politika. Reményét fejezte ki, hogy még az idén lesz politikai akarat ennek a vállalatnak a megalakítására, majd hozzátette, hamarosan működésbe lép az új szennyvíztisztító, ami után nem lesz ilyen nagy halpusztulás, mint a napokban.
Maglai Jenő, a városi képviselő-testület elnöke arra mutatott rá, hogy minden településnek joga van megünnepelni saját napját. Palics azon települések közé tartozik, amelyek az elmúlt időszakban sokat fejlődhettek, és reményét fejezte ki, hogy a lehetőségekhez mérten ez a fejlődés folytatódni fog.
Dušan Dukić, a palicsi pravoszláv templom tiszteletese pedig alkalmi beszédében kiemelte, reméli, hogy a palicsiak és azok is, akik Palicsra látogatnak, az élvezet mellett, lelki megnyugvást is találnak itt.
Puha Gábor kiemelte, habár a helyi közösség alapszabályzatában június 6-át jelölték meg Palics napjának, a lakosok nem érezték magukénak ezt a dátumot. Így mivel május 25-e szőlészeti, idegenforgalmi és vallási szempontból is jobban kötődik Palicshoz, ezért ezt a napot választották Palics napjává. Rámutatott, I. Orbán pápa lett a szőlészet és a bortermelők védőszentje, így a korábban szőlőskertjeiről ismert Palics védőszentje is. A palicsi templom is róla kapta nevét, valamint idegenforgalmi szempontból is jelentős szerepet játszik Szent Orbán, hiszen ezen a napon tartják a bor ünnepét Palicson.
Leleplezték a címert is, amit Mirko Stojnić készített el. Színeiben és elemeiben is Palics jelenét és múltját jelöli. A címer alapja egy kék pajzs, aminek közepén Palics jelképe, a Víztorony áll, mögötte egy fehér csíkkal, ami pedig a tó horizontját jelöli. A fehér hattyú alatt levő hullámsáv pedig a víz jelképe. A címer felső részében egy kadarka-fürt, fölötte pedig egy arany és egy ezüst kulcs kereszteződik, ami Szent Orbánra utal. A címer alján pedig a dátum azt az évet jelöli, amikor először említik ezt a települést, mégpedig Paly néven.
Az ünnepi ülés alkalmat adott arra is, hogy a helyi közösség elismeréseket osszon ki azoknak a személyeknek, akik munkásságukkal meghatározták Palics életét.
Elismerést kapott Temunović Bajai Ilona magyartanárnő, aki 37 generációnak tanította a magyar nyelvet. Dr. Mirko Šinkovićot, a Palicsi állatkert igazgatóját azért tüntették ki, mert munkássága alatt európai hírűvé tette az állatkertet. Elismerést kapott dr. Bíró Imre és Nyers Antal, akik 1994 és 2003 között irányították a palicsi helyi közösséget. Mirko Stojnić címerkészítőt a palicsi címer megálmodása és elkészítése miatt tüntették ki.
Az ünnepi ülést a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola tanulói, illetve a Háze együttes műsora tette színesebbé.
