Mint azt Gordana Gavrilovićtól, az önkormányzat környezetvédelmi szolgálatának vezetőjétől megtudtuk, a legnagyobb gondot a magánterületeken megjelenő, illetve a vasút mellett, az erdőben, valamint a vizes területek mellett levő parlagfű lekaszálása jelenti.
– A parlagfüves területek bejegyzésének mechanizmusával, illetve a törvényekkel, vagy az önkormányzat határozatával, illetve azzal, hogy megismertetjük a közvéleményt ennek a fűfélének az egészségügyi hatásaival, egyedül csak a hozzáálláson tudunk változtatni. Mindenek előtt a közös felelősségre szeretnénk felhívni a figyelmet – hallottuk Gordana Gavrilovićtól, majd hozzátette: – Több alkalommal megkíséreltük jegyzékbe venni a parlagfűvel borított területeket. Az egyik gondunk, hogy a zöld területekről sincs a telekkönyvben jegyzékünk. Kezdetben a zöld területek karbantartásával tudnánk a parlagfüvet is kiirtani. A közterületeken a közvállalatok kötelesek elvégezni a kaszálást, de a köztisztasági vállalat sem tudja ezt mindenhol megoldani, ezért kellene a polgároknak is elvégezni ezeket a munkálatokat – mondta a szakember.
Snježana Mitrović, a Terra's Egyesület képviselője a tegnapi kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlagfű irtása Szabadka területén még a kilencvenes évek elején megkezdődött. Ennek a projektumnak a fő megvalósítója éppen ez az egyesület volt. Az elmúlt 10 év alatt ugyan érezhető előrelépés, de továbbra is számos problémával kell szembesülniük.
Az egyik gondot az okozza, hogy a polgárok nem tudják kinek szóljanak, ha parlagfűvel találkoznak és azt sem lehet pontosan tudni, hogy melyik felügyelőség tud ilyenkor reagálni.
Nikola Santrač, kommunális felügyelő kiemelte, hozzájuk leggyakrabban akkor érkezik a bejelentés, amikor már virágzik a parlagfű. Kiemelte, gyakran magánterületről érkeznek a bejelentések, ám a polgárok legtöbbször a felszólítás után lekaszálják az allergiát okozó füvet. Elmondta, jobban együtt szeretnének működni a mezőgazdasági felügyelővel, ugyanis a legnagyobb mennyiségben a mezőkön, valamint az erdőkben van jelen a parlagfű. Itt pedig csak ő tud nyomást gyakorolni a tulajdonosokra.
A kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy a városhoz tartozó mintegy 90 ezer hektár terület megközelítőleg 80 százaléka parlagfűvel fertőzött. Leginkább Szabadka és Zombor küzd ezekkel a gondokkal.
Gordana Gavrilović kiemelte, míg 2007-ben 6 millió dinárt, 2008-ban 3 milliót különítettek el a város költségvetéséből a parlagfű irtására, az idén csupán 500 ezer dinárt. De úgy döntöttek, hogy ebben az évben minden helyi közösség kap fűnyírót.
Suzana Duilć, a Városi Tanács környezetvédelemmel megbízott tagja elmondta, hogy a fűkaszálók mellé minden helyi közösség üzemanyagot is kapna, illetve tervezik, hogy a közmunkákon keresztül felfogadott 50 személy feladatkörébe a kaszálás is beletartozna.
Szóba került a mezőőrség szerepe is. Mint elhangzott, a mezőőrség feladatául kapja majd a parlagfüves területek ellenőrzését és az állapotról jelentést is készítenek, illetve együtt dolgoznak majd a felügyelőségekkel is.
