A szabadkai Kereskedelmi Bíróságon lefolytatott nyilvános árverésen az újzsedniki silót mintegy 145 millió dinárért adták el az újvidéki Victoria Group Kft.-nek, mintegy 10 millióval olcsóbban a kikiáltási ártól. Az újvidéki vállalat egyetlen konkurense egy topolyai vállalat volt, amely 142 millió dinárt kínált fel ezért az ingatlanért. A kikiáltási áron, 93 millió 45 ezer dinárért kelt el a mikićevói sertésfarm, akinek az új tulajdonosa a Ravnica vállalat igazgatója, Željko Radanović lett. A szabadkai Fornetti pedig a nagyfényi kooperációs épületeket vette meg 3,1 millió dinárért.
Ez alkalommal az Agrokombinat 11 épületét bocsátották árverésre, ám számos ingatlan iránt, mint amilyen az igazgatóság és a békovai sertés- és szarvasmarhafarm, illetve a nagyfényi siló, nem volt érdeklődő.
A Victoria Group igazgatója a Dnevnik újságírójának adott nyilatkozatában elmondta, hogy elégedett azzal az árral, amit fizettek a silóért. Majd reagálva arra, hogy a kisrészvényesek szerint megrendezett árverésről volt szó, kiemelte, ő erről nem tud semmit, illetve hozzátette, üzletelésüket nyilvánosan végzik. Rámutatott, ezzel az árveréssel éppen az önkormányzat és a kisrészvényesek nyernek a legtöbbet, hiszen állandó és stabil munkahelyek létesülnek. A vásárlással újabb befektetésekre került sor, aminek mindannyian hasznát veszik.
Lapunk megkereste az Agrokombinat kisrészvényeseinek képviselőjét, Josip Ivankovićot, aki elmondta, hogy pontosan az történt az árverésen, amitől tartottak.
– Attól féltünk, hogy megrendezett árverésre kerül sor, és ez egy megrendezett árverés volt. Véleményünk szerint sokkal több pénzt fektettek be például az újzsedniki silóba, mint amennyiért eladták. Mintegy hárommillió eurót fektettek be az elmúlt időszakban az Agrokombinat pénzéből ebbe az épületbe és 1,5 millió euróért adták el – mondta elkeseredve Josip Ivanković, majd hozzátette: – Arról, hogy folytatódik-e csődeljárás, a csődbiztos dönt. Az eladásból bejött pénzből ki tudnánk fizetni a hitelezőket, ha ez lenne az érdek. Sajnos azonban a csődbiztos érdekei azt diktálják, hogy a csődeljárás minél tovább elhúzódjon, vagy a bejött pénz egy részéből kapnak a hitelezők, a másik részét pedig forgótőkének használják – mondta. Kiemelte továbbá, hogy attól fél, mi lesz a többi ingatlannal, illetve a termőföldekkel. Mint mondta, a földeket leválasztották az ingatlanoktól, ezért nem találtak érdeklődőre. A tervek szerint a megmaradt földterületekből szeretnék visszaadni az adósságot, ami szerinte lehetetlen.
– Attól tartok, hogy az lesz a vége, hogy a kisrészvényesek minden nélkül maradnak. Ha egészben adták volna el a vállalatot, sokkal többet ért volna, mint így, feldarabolva. Úgy a kisrészvényesek is kaphattak volna pénzt – mondta. Megtudtuk, néhányan azok a szervek közül, akikhez segítségért fordultak, már válaszoltak. Elmondta, a bíróság elnöknője szerint minden a törvénnyel összhangban történik. Egyelőre még Mlađan Dinkić, gazdasági miniszter válaszára várnak.
---
Szervezett bűnözés a háttérben
A siló előtt
Nem tüntethetnek az Agrokombinat munkásai
