Több mint egy hónap telt el azóta, hogy Szabadkán hatalmas tűz ütött ki az Intercord újrahasznosító üzem közelében. A gyár udvarában, szabad ég alatt tárolt PET-palackok és a műanyag termékek órákon át lángoltak és izzottak. A tűzoltók alig tudták megközelíteni a területet, hiszen rettenetes volt a hőség, a tűz eloltását követően pedig még napokig izzott, olvadt, füstölgött a műanyag az udvarban.
Azóta csak annyiban változott a helyzet, hogy az akkori tűz óta, ami augusztus 21-én kora délután tört ki, folyamatosan füstöl a gyár mögötti terület. Ezt a helyet annak idején a bőrgyár használta, még ma is látszanak a medencék, amelyeket a bőr cserzésére alakítottak ki.
A város egyes részeit egy hónapja és tíz napja, legfőképpen az esti órákban, beborítja a füst. Szabad szemmel ugyan nem látható, de érezhető: kellemetlen, nem egyszerű füstszag, hanem maró, kaparó érzést okoz.
Nem tudni, miért vártak ennyi ideig, de a héten került sor arra, hogy a polgárokat hivatalosan tájékoztassa az önkormányzat arról, mi a helyzet az adott területen, milyen méréseket végeztek, mit terveznek tenni. A legtöbb kérdésre az újságírók legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült választ kapni. Minden alkalommal ugyanaz volt a válasz: a kén-dioxid, a korom és a nitrogén-dioxid szintjei a levegőben a megengedett határértéken belül mozognak, a polgároknak nincs okuk aggodalomra. De mi a helyzet a többi vegyülettel? Ilyen esetekben egyértelművé válik, hogy valami nincs rendben a rendszerrel. Az anyagok jó részét ugyanis egyáltalán nem mérik, nincs is határértékük. Ezen felül vannak olyan anyagok, amelyeket ugyan mindenképp mérni kellene – ebben az esetben például a dioxinokét, azokat azonban nem mérik, mert nincs reagensük. Ennek tudat(lanság)ában végül is valóban minden rendben van, hiszen amiről nem tudunk, az nem fáj, ha a valóban káros anyagokat nem is ellenőrizzük a levegőben, tényleg úgy tűnik, mintha nem is léteznének.
Arra a kérdésre, hogy miért nem reagáltak azonnal, miért nem folytatták a füstölgő terület oltását, miért hagyták, hogy több mint egy hónapon át szennyezze a levegőt – még ha csak korommal is –, az illetékesek szintén ködös választ adtak. A város környezetvédelemmel megbízott tanácsosa, dr. Csengeri Attila ugyanis azt válaszolta, a tűz eloltását követően a tűzoltók úgy vélték, a munka rájuk eső részét elvégezték. A szakértők, vagyis a tűzoltók, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztálya, a környezetvédelmi szakemberek azt javasolták az önkormányzatnak, várjanak, hiszen a meteorológusok esőt jósolnak, aztán majd a csapadék megoldja a gondokat.
Az ok, amelyről hétfőn sajtótájékoztatón nyilatkoztak, miszerint a füstölgő területen azért nem oltottak eddig, mert azt nem lehet megközelíteni, azért nevezhető kifogásnak, mert azt szerdán, vagyis két napra rá rögtön meg is cáfolták: a köztisztasági vállalattal együttműködve teherautókkal elkezdték hordani a földet és a homokot a füstölgő területekre. Miért nem kezdtek hozzá augusztus végén? Két nappal azelőtt még süllyedt a terület és a föld hőmérséklete 40 Celsius-fokos volt, ez akadályozta a beavatkozást, legalábbis erre hivatkoztak.
Tegnapra végül megérkeztek a Közegészségügyi Intézet mérési eredményei, amelyek viszont az Intercord mögötti területre, vagyis a valamikori bőrgyár által használt kádaknál lévő földterületre vonatkoznak. Több mint negyven helyről vettek mintát, s ezekből kiderült, hogy csak az egyik medencében kifejezetten magas a föld króm és cinktartalma, míg a másik két területen ugyan jóval alacsonyabb, de még az is meghaladja a megengedett határértékeket. Konkrét számokról azonban nem esik szó. A további szerves anyagok vizsgálatát Belgrádban végzik, az eredményeket pedig tíz nap múlva várják.
Aki egy kicsit utánajár, könnyen rátalál a világhálón, hogy bizonyos anyagok égetése során mi jut a levegőbe, illetve az ebből származó anyagok hogyan telepszenek meg a földben, s hogyan jutnak végül az emberi szervezetbe.
Műanyag italcsomagolás és egyéb műanyaghulladék, textilipari hulladékok, import bálás használt ruha, műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró, gumiabroncs, kábelek, kerti hulladékok, papír hulladékok égetése során általában keletkezik szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid illetve számos egyéb, irritáló, maró hatású és rákkeltő szerves anyag. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek (például a kadmium, a cink, az arzén, a higany, a nikkel, az ólom, a króm stb.) az égés során keletkező porral leülepszik a talajra, a növényre, és a tápláléklánc révén bejut az emberi szervezetbe. PVC (műanyagflakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok stb.) égetése során szén-monoxid, vinil-klorid, dioxinok, klórozott furánok és sósavgáz képződésével kell számolnunk.
Fehérített papír (pizzás dobozok, mélyhűtött ételek dobozai) égetésekor halogénezett szénhidrogének jutnak a légkörbe, s ezek a vegyületek leukémiát okozhatnak. Papír és karton égetésekor a feliratok toxikusfém-tartalma szennyezi a levegőt. Régi farostlemez-hulladékok elégetése során arzén- és krómkibocsátással kell számolni.
Mindannak tudatában, hogy egy egyszerű pizzás doboz elégetése milyen következményeket okozhat, hogy a saját kertünkben a falevél égetése is tilos, minden bizonnyal senki sem hiszi el, hogy egy hat órán át lángoló, s több mint egy hónapon át, a szeméttelep tövében és egy valamikori bőrgyár területén lévő, füstölgő területnek semmilyen káros következménye nem lesz az egészségünkre nézve. A legjobb lenne, ha mindenki becsukná az ablakot, vagy végre kinyitná a kaput és az utcára menne, mert itt mindenki bolondnak néz bennünket.
