Jégkorcsolya, mint fegyver

Az, hogy régen Szabadkán milyen közállapotok uralkodtak, nagyban függtek a történelmi körülményektől. Így tehát vérzivataros időkben, háborúk idején, forradalmak alatt a szabadkai utcák nem voltak biztonságosak. Százöt évvel ezelőtt is ez volt a helyzet. A Délvidék című szabadkai napilap, a korábbi Bácskai Napló korabeli lapszámaiban arról olvashatunk, hogy városunkban mindennaposak voltak a lopások és a testi sértések. Az akkori elődeink alig néhány hónapja voltak túl egy világháborún és az azt követő őszirózsás forradalmon, miközben szerb csapatok vonultak be Szabadkára. A háborút lezáró békére pedig még több, mint egy évet várni kellett. Ennek tetejében pedig a bűncselekmények mindennaposakká váltak. Erről tanúskodik a Délvidék 1919. február 6-ai száma, ahol több rablótámadásról és testi sértésről szóló esetről is hírt adtak. Az egyik tudósításban egyenesen azt írták, hogy Szabadkán az esti órákban nem is volt ajánlatos kimenni az utcára.
„A nap-nap után megismétlődő rablótámadások csak nem szűnnek meg. Ha valaki este 7 óra után az utcán tartózkodik, akár a végrendeletét is megcsinálhatja, pénzére pedig keresztet vethet. Védekezni
a támadások ellen úgyszólván lehetetlen, mert az éjjeli lovagok rendesen 4-en 5-en támadnak s így a kirablás biztos.
Tegnap este 7 és 8 óra között négy ismeretlen gazember megtámadta Sugár Andor egyetemi halgatót és leszurással fenyegetve, elraboltak 600 koronáját. Sugár természetesen feljelentést tett a támadók ellen, akiket azonban elcsípni kétes eredményű munka.
Ha ezeknek a mindennapos támadásoknak gátat nem vet a hatóság, megérjük még azt is, hogy már már fényes napvilágnál is kirabolják a járókelőket ezek a rendesen ismeretlen gonosztevők” – állt a napilapban.
Ugyanebben a lapszámban a fenti hírnél valamivel lejjebb találunk egy másik tudósítást, amelynek főszereplői korcsolyázó diákok voltak, akik korcsolyájukat fegyverként használták.
„A háborús szellemben nevelkedett ifjúság harcias szellemét mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi két eset, amely remélhetőleg nem a mentőknél fog végérvényesen befejeződni. Az egyik eset a városháza előtt játszódott le, ahol a korcsolyázó ifjak összekaptak és a leoltott korcsolyával estek egymásnak. A harc végén Biró Ferenc 12 éves gimnazista fekve maradt és súlyos sebeivel a mentők vitték haza. A másik eset az Erzsébet-parkban történt, itt is összevesztek a sportoló diákok és Holländer Arthur 16 éves tanuló társukat úgy fejbe verték, hegy ennél az esetnél is a mentők nyújtottak segélyt” – írták az esetről a napilapban.
Továbbá szintén ebben a lapszámban arról is olvashatunk, hogy ebben az időben még egy függönyt is képesek voltak ellopni fényes nappal a piacon.
„Klenóczki Jánosné és Gulyás Ferencné a szabadkai piacon áruló Kósz Andrástól pirosfüggönyt, alsónadrágot és vásznat loptak. Elcsípték őket és mivel lopásért már azelőtt is kétszer voltak büntetve, mindegyik ujra két hónapi fogházbüntetést kapott. Az ítéletben megnyugodtak.”
A Délvidék február 8-ai számában pedig egy bírósági eljárásról adtak hírt. E szerint egy tolvaj társaság szekéren járta városunk utcáit, miközben eltulajdonítottak mindent, amit pénzé lehetett tenni.
„Nagyszabású tolvaj társaság fölött ítélkezett a szabadkai törvényszék. Hunyadi Bosnyák Pál, Rattmann Teréz és Német Julis voltak a vádlottak. Hunyadi Bosnyák már többször volt büntetve;
igazi megrögzött tolvaj. Legutóbb találtak nála lószerszámokat, uj kocsikerekeket, gazdasági fölszereléseket és ágyneműnket. Rattmann Teréz az ő vadházastársa, Német Julis pedig Rattmann Teréz fiával él vadházasságban.
Karip János rendőr egyszer estefelé cirkálás közben a Piros-utcában meglátott egy kocsit, mely mindenféle holmikkal meg volt rakva, bútoroktól kezdve kocsikerékig mindennel. Látta, hogy
oldalt a kocsi mellett 5 ember gyalogolt, mögöttük pedig még 3 ember kisérte őket.
A rendőr megállította a kocsit. Az 5 ember erre hirtelen fölugrált a kocsira, a lovak közé vágtak és elfutottak. A hátul jövők közül két katona szintén elszaladt és a rendőrnek csak Hunyadi Bosnyák Pált sikerült elcsípnie. Házkutatást tartottak a lakásán és ott rengeteg lopott holmit találtak. A tolvajok találkahelye Hunyadi lakásán volt. Az asszony és a leány értékesítették a lopott dolgokat.
Orgazdaság miatt a szabadkai törvényszék Hunyadit most egy évi börtönre, az asszonyt 3 hónapi fogházra ítélte, a leányt pedig fölmentette, mert nem lehetett bizonyitani, hogy tudott volna az értékesített dolgok lopott voltáról” – ismertette az esetet a napilap.
A fenti néhány korabeli hírből is megállapítható, hogy Szabadka utcáit 1919 elején érdemes volt elkerülni.