Ma van március 15-e, nemzeti ünnepünk, amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdetére, a márciusi ifjakra és a szabad magyar sajtó megszületésére emlékezünk. E jeles nap alkalmából egy száztíz évvel ezelőtti március 15-ét elevenítünk fel tárcánkban. A korabeli sajtó segítségével bemutatjuk azt, hogy miként ünnepeltek városunkban alig néhány hónappal az I. világháború kitörése előtt.
A Bácskai Hírlap 1914. március 17-ei keddi száma címlapon számolt be a hétvégi szabadkai ünnepségekről.
„Napfényes tavaszi nappal köszöntött be a márciusi ünnep, melynek méltó fogadalmára lelkes beszédekkel és versekkel készültek Szabadka összes egyesületei, társaskörei és iskolái.
Szombat estétől vasárnap estéig szokatlanul mozgalmas képet kölcsönzőitek a városnak az ünnepi felvonulások s a kaponyai emlékoszlopon friss koszorúk jelezték a kegyeletes emlékezés frissességét.
Az ünneplések sorozatát szombaton este nyitották meg a szabadkai társaskörök. A Gazdasági Egyesületben dr. Mamuzsich József, az Ipartestületben dr. Vinkler Elemér, Nánay Mihály és Aracsics Mihály, a Függetlenségi körben dr. Mukics Simon, a Tisztviselő Otthonban dr. Miskolczy Gusztáv mondottak ünnepi beszédeket” – olvashatjuk a szabadkai napilapban.
A fentiek mellett a Bácskai Hírlap nagy terjedelemben számolt be a palicsi megemlékezésről, amelyen ludasiak százai vettek részt.
„Fiatalságával és lelkességével külön fejezetbe kívánkozik a vasárnapi ünnepek sorából a Ludasi Ifjúsági Egyesületnek és a földmíves iskolának a palicsi vigadóban rendezett emlékünnepe.
Takács Gáspár plébános és Egrényi tanító vezetésével több mint 600 ludasi lakos, nők, férfiak, gyermekek, ifjak, zarándokoltak zászlók alatt, hazafias énekek mellett a 8 kilométerre fekvő Palicsra, ahol dr. Biró Károly polgármesterrel élén a városi tanács és Czajlik István igazgató vezetésével a földmives iskola tanárikara várta az ünnep kezdetét. Több mint kétezer főnyi hallgatóság foglalta el a Vigadó terasszá előtt lévő teret, amely időnként zajos tetszéssel adózott az ünnep előadóinak.
Ezek az előadók javarészt elütöttek a márciusi ünnepek szokásos előadóitól. 2–3 elemi iskolát végzett leányoktól és legényekből kerültek ki, bunyevácokból és magyarokból vegyesen, akik valamennyien megkapóan illusztrálták azt a, kulturmunkát, amely a ludasi tanyavilágban Takács
Gáspár plébános vezetése alatt a legszebb reményekre jogosít és már is eredményekben gazdag” – írták a Bácskai Hírlapban.
Az ünnepi hétvégére a városi színház is külön készült, természetesen alkalomhoz illő előadásokkal. A Bácskai Hírlap március 14-ei számában beharangozták az aznap estére műsorra tűzött Katona József Bánk bán című drámáját, amelynek főszerepét a kor egyik neves magyar színésze játszotta.
„A zenekari ülések is előreláthatólag tömve lesznek holnap a színházban, ahol Beregi Oszkár, a Szabadkán is villámgyors népszerűséget szerzett kitűnő drámai színész délután az Ármány és szerelem főszerepét, este pedig Bánk-bánt alakítja, előreláthatóan olyan hatalmas sikerrel, mint amilyent ezek a művészi alakjai is keltettek, ahol csak eljátszotta őket itthon és a külföldön. Bírjuk Beregi Oszkár ígéretét, hogy ebben a szezonban még meglátogatja Szabadkát, melynek megértő publikuma közel férkőzött a művész szivéhez” – állt a napilapban.
A másnapi március 15-ei Bácskai Hírlapban pedig már Beregi Oszkár színészészi játékát és magát a darabot dicsérték. Ebből az írásból arra következtethetünk, hogy az előadás valóban nagy sikert aratott a szabadkai közönség körében.
„Katona klasszikus becsű Bánk-bánjában lépett fel ma a vendégmüvész Beregi, akit ez este is forró ünneplésben részesített az a közönség, amelyet a művésznek a végletekig biztos és öntudatos Bank-bánja szinte eksztatikus tapsba ragadott. Ami Beregiben kiválóan értékes: bámulatosan simuló és árnyaló orgánuma, gesztusainak magából értetődése és mozdulatainak könnyed, természetes egyszerüsége bőven érvényesült Bánk-bán egyéniségének hullámzó megnyilvánulásaiban. A felvonásközökben és az előadás végén sokszor hívta a közönség függönyök elé Beregit, aki ezzel a vendégszereplésével emlékezetes élvezetiben részesítette a színháziba járókat” – dicsérték a darabot a Bácskai Hírlapban.
Az ünneplők nem sejthették, hogy néhány hónappal később, 1914. június 28-án gyilkos lövések dördülnek el Szarajevóban, amely aztán lángba borítja az egész világot.
Nyitókép: Beregi Oszkár – a színész, aki 1914. március 14-én Bánk bánt játszotta Szabadkán / forrás: wikipedia.org
