Merre menjen a villamos?

Ötven évvel ezelőtt, 1974. április 2-án szűnt meg Szabadkán a villamosközlekedés. E kis tárca hasábjain egyszer már megemlékeztünk erről a szomorú napról, ahogy a villamossal kapcsolatban is számos érdekes múltbeli esetet ismertettünk. Az évforduló alkalmából most egy olyan kort idézünk fel, amikor a szabadkai sajtó nem a villamosközlekedés megszűnésén kesergett, hanem arról közölt írásokat, hogy miként kéne a meglévő vonalakat tovább bővíteni.
Valamivel több mint egy évvel az I. világháború kitörése előtt Szabadkán arról folyt a közéleti vita, hogy merre építsék ki azt a tervezett villamosvonalat, amely a városközpontból vezetett volna a kórház felé. Két lehetséges elképzelés volt. Az egyik szerint a villamos a Wesselényi utcán (a mai Radić fivérek utca) át a másik szerint pedig a Zimonyi úton (a mai Belgrádi úton) át vitte volna az utasokat a kórházig. Az akkori városvezetés dr. Bíró Károly akkori polgármesterrel az élen ez utóbbi álláspontot támogatta. A Bácskai Hírlap című szabadkai napilap 1913. március 9-én megjelent írásában viszont az előbbi mellett érvelt.
„A Zimonyi-utnak az a lakossága, amelyiknek szüksége van a villamosra, mert valóban használja is azt, ha arra vezetik úgy aránylik a Wesselényi-utca kaputos lakosságához, mint 2 a 40-hez. Még épen elég idő van a közigazgatási bejárásig: tessék összeszámolni, hány villamost használó tisztviselő, ügyvéd, kereskedő, állami, városi és vasúti hivatalnok lakik a Wesselényi-utcában és hány lakik a Zimonyi-uton? A villamos társaságnak, mint már megírtuk, abszolúte mindegy, merre vezesse a vonalat, mert szerinte egyik sem fizeti ki magát, az egyedül helyes szempont tehát, amely ebben a kérdésben kell, hogy vezesse a várost: az, hogy mennyivel több lakosának teszi könnyebbé a közlekedést az egyik vagy másik uton?
Ebben a mérlegelésben pedig határozottan a Wesselényi-utca mellett szólnak az érvek […]” – érvelt a Bácskai Hírlap.
Úgy tűnik azonban, hogy egyesek a Wesselényi utca ellen azt az érvet is felhozták, hogy itt állt dr. Bíró Károly háza. Erre a Bácskai Hírlap a következőket válaszolta:
„Rosszul felfogott önzetlenséget látunk aban is, hogy – amint halljuk – azért is a Zimonyi-ut felé vezetne a villamos, mert valakit esetleg gondolkodóba ejthetne, ha a vonal a város polgármesterének Wesselényi-utcai háza előtt vezetne el. Ez a szempont, mely magában véve is komikus a polgármester puritán sze[m]élyével szemben, egyáltalában nem okolhatná meg, hogy a villamost egy nagyarányú utca lakossága elől elvonják. Szakítani kell végre azzal a felfogással is, hogy azért, mert egy-egy előkelő városatya az érdekeltség látszatába keverednék, egész utcák fejlődését és egész utca intelligens lakosság érdekeit kockáztassák.
A villamos, ha valóban azt nem akarják, hogy üresen járjon, a két utca közül csak a Wesselényi-utcán mehet végig s ezt a közlekedésügyi szükségszerűséget nem szabad feláldozni sem egy célszerűtlen határozat logikátlan forszirozásával, sem egy fiktív érdekeltség látszatának óvatos kerülésével.”
A városvezetés azonban úgy tűnik kitartott álláspontja mellett. A szabadkai villamos társaság azonban egyáltalán nem akarta kiépíteni az új villamosvonalat. A város és a társaság vitájából végül bírósági ügy kerekedett. Ezt a Bácskai Hírlap 1913. március 29-ei számában így foglalták össze:
„Ismeretes, hogy a villamos társaságot szerződés kötelezte arra Szabadka városával, szemben, hogy a villamos vonalat a Pest szállodától [a szabadkai színház], mint fix-ponttól, a kórházig mint fix-pontig köteles kiépíteni. A társaság azonban ettől a ránézve mérsékelt haszonnal járó kötelezettségtől minden módon szabadulni óhajtott, úgy, hogy végre a város kénytelen volt per utján kényszeríteni a szerződés betartására s a per végén a Kúria kötelezte a villamos társaságot, hogy a villamos vonalat a Pest-szállodától a Zimony-uton át a kórházig építse ki. Amennyiben pedig ennek a kötelezettségnek a társaság eleget nem tenne, a Kúria ítélete fölhatalmazza a várost, hogy a villamos társaság terhére a jelzett útvonalon saját maga építhesse ki a villamost.
Ez itélet folytán a villamos társaság első kötelessége az volt, hogy a kereskedelmi minisztériumban a közigazgatási bejárás elrendelését kérje.”
A szóban forgó közigazgatási bejárást március 28-án tartották meg, dr. Darányi Ferenc miniszteri tanácsos elnöklete alatt. A városi tanács dr. Biró Károlyt és Franki István főmérnököt küldte ki tagként. A villamos társaság azonban csak a Wesselényi utcára vonatkozó tervvel jelent meg, a Zimonyi útra vonatkozó tervük nem volt, így a közigazgatási bejárás eredménytelenül zárult. És mint tudjuk, végül a városközponttól a kórházig vezető villamosvonal terve nem valósult meg.