Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az időjárásunk kiszámíthatatlan, a csapadék eloszlása pedig egyenetlen, ami kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Az idén az időjárás talán az eddigieknél is kiszámíthatatlanabb, ezért az árpa és a búza betakarítás is korábbra tolódott, így ma már ott tartunk, hogy az aratás jelentős részben véget ért. Minderről, valamint a mezőgazdaság egyéb kérdéseiről Kiss Árpáddal, a Szabadkai Parasztegyesület vezetőjével beszélgettünk.
– Különös telünk volt. Több nedvességet vártunk, de az utóbbi évek átlagát tekintve ebből a szempontból nincs okunk panaszra. A betegségek nem kezdtek terjedni, habár a szakszolgálatok több alkalommal figyelmeztették a termelőket, hogy szükség van a növények védelmére. Azt, hogy milyen és mennyi növényvédelemre van szükség, nagyban meghatározza a haszonnövény fajtája, hiszen azok a fajták, amelyeket intenzív termelésben alkalmaznak, jobban igénylik a permetezést. Azt mondják, hogy a májusi eső aranyat ér, de ebből az idén keveset láttunk. Május 2-án, majd 25-én és 26-án volt egy kevés csapadék, viszont a hónap végén kiadós mennyiségű eső esett. Akkorra a kalászok már kifejlődtek, így ez a csapadékmennyiség már nem hatott ki a terméseredményekre. A kalászosok hozamait tekintve mondhatjuk, hogy átlagos évünk van. Azonban a hozamok is függnek az alkalmazott technológiáktól, a termésmennyiség intenzív termelés esetén akár a duplája is lehet a hagyományos termelésben megvalósítottnak, bár az előbbi során az árpa hozama holdanként a négy tonnát is meghaladja, a hagyományos termelésben két tonna körül alakul. Viszont szem előtt kell tartani, hogy az intenzív termelésbe jóval nagyobb a befektetés, és a nap végére, ha mindent összeszámolunk, ugyanakkora a haszonkulcs. A fenntartható kis családi parasztgazdaságok nem engedhetik meg maguknak a nagy befektetéseket, így hagyományos módon termelnek, annak ellenére, hogy a magasabb szintek az intenzív termelést támogatják, ami a gazdaságot jobban pörgeti – mondta Kiss Árpád.
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy az aratás az idén korábban kezdődött.
– Már május végén fejlett, érett szemek voltak az árpa- és búzakalászokban. A szalma nálunk akkor még nem csörgött, de a szem aratható állapotban volt. Ezért úgy készültünk, hogy június 1-jén megkezdhetjük az aratást. Akkor azonban jött egy esőhullám, ami elodázta a dolgot. Korábban június 20-a körül kezdtük az árpa aratását, július 1-jén a búzáét, majd a repcéét. Most viszont mindent körülbelül egyszerre végeznek a gazdák, az árpa aratása befejeződött, de már a repce és a búza betakarítása is a végéhez jár. Az aratás előtt elhangzott ígéretek szerint az árpa felvásárlási ára 18,30 dinár lett volna, de csak 17,50 dinárt adtak kilogrammjáért. Az árpa jól értékesíthető, mivel az utóbbi időben komoly sörgyártó kapacitások létesültek az országban, sok sört exportálnak, és ez a mezőgazdaságunknak jót tesz – hallhattuk a mezőgazdasági egyesület vezetőjétől.
A kukorica és a napraforgó vetése szintén korábbra tolódott, de ez nem jelenti azt, hogy a növények fejlettebbek.
– A kukorica vetése az idén korábban kezdődött meg, de az időjárás alakulása miatt a korábbi vetések nem fejlődtek jobban, mivel április közepén egy hideghullám ért el bennünket, így a kikelt növények nem tudtak rendesen nőni. A napraforgóval ugyanez volt a helyzet, a növények végigkínlódták az áprilist. A május végi esőzések hatására nagy erővel indult fejlődésnek mind a kukoriak, mind a napraforgó, és jelenleg úgy tűnik, hogy jó termésre van kilátás, habár tisztában vagyunk vele, hogy még sok minden történhet a határban – nyilatkozta beszélgetőpartnerünk.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
