Jégkockák a pocsolyából

Mostanában igazi szaharai forróságban lehet részünk, hiszen maholnap a legmelegebb órákban a hőmérő higanyszála a 40 Celsius-fokot is megközelíti. Hőhullámok természetesen a régi időkben is voltak tájainkon, csak akkor még a kánikula mást jelentett, mint manapság, amikor a globális felmelegedés is érezteti hatását. Az 1920-as évek második felében például már akkor kánikulai melegről beszéltek, amikor a hőmérők 30 Celsius-fok körüli értékeket mutattak.
A Bácsmegyei Napló című neves szabadkai napilap 1927. június 4-ei, szombati száma arról adtak hírt, hogy Közép-Európát szaharai forróság érte el. Hozzátették, hogy a meteorológiai intézetek fél évszázada nem jegyeztek fel olyan forró júniust, mint akkor. Sőt Magyarországon 1870 óta, amióta jegyzik a meteorológiai adatokat, nem volt eset arra, hogy júniusban 35 fokos meleg legyen. Az akkor példátlan forróság városunkat sem kerülte el.
„A Vajdaságban és az egész országban egészen abnormális hőhullám érezhető már két napja, úgy hogy Szuboticán pénteken reggel árnyékban huszonhét fok meleg volt, ami a déli órákban felment harmincöt fokig, péntekre virradó éjszaka pedig csak husz fokig csökkent a hőmérséklet. Hasonló meleg van az ország többi városaiban is és Zagrebban csütörtökön árnyékban 33 fok Celcius meleg volt” – írták a napilapban.
A Bácsmegyei Napló egy későbbi, június 20-ai hétfői számában arról olvashatunk, hogy egy rövid lehűlés után a hőség tovább tombolt.
„Az utóbbi napokban rekkenő hőség volt egész Középeurópában és csak egyes helyeken hűtötte le a levegőt rövid időre zivatar. Szombaton este Szubotica felett is hatalmas zivatar vonult át. A villámok sűrűn csaptak le, azonban kárt sehol sem okoztak. Vasárnap reggelre ismét olyan erősen tűzött a nap, hogy szinte elviselhetetlenné vált a hőség.
A déli órákban, árnyékban 35 fok meleg volt. Az emberek főképp Palicson kerestek menedéket a nagy hőség elől. Már a délelőtti órákban is zsúfolt villamosok szállították ki a közönséget a palicsi fák közé és a strandon közel háromezer ember tartózkodott.
Bent a városban is nagy keletje volt a hűsítő italoknak, fagylaltnak és a cukrászdák alig győzték pótolni a megrohant készleteket” – olvashatjuk a szabadkai újságban.
Egy még későbbi, augusztus 5-ei írás pedig abban segít bennünket, hogy elképzeljük, milyen nehéz is lehetett elviseli az 1920-as évek Szabadkáján a hőséget, ugyanis a város utcáit nem öntözték a locsolókocsik.
„A napok óta tartó kánikulai hőség miatt a szuboticai uccákon óriási por gyülemlett össze, úgyhogy a legkisebb szellő is hatalmas porfelhőket kavar fel. A hőségtől és a városban uralkodó portól legtöbbet szenvednek a gyermekek. Egyetlen hely, ahol a gyermekek menedéket találhatnak a városban a hőség elől, a vasúti park lenne, de a parkot nem öntözik és így a parkban még tűrhetetlenebb a por, mint az uccákon, amelyeket szintén nem öntöznek. Érdekes, hogy amióta a hőség tart, még ritkábban öntözik az uccákat, mint azelőtt” – olvashatjuk a Bácsmegyei Naplóban.
Így azok a szabadkai polgárok, aki nem mentek ki Palicsra fürdőzni, jeges üdítő, vagy fagylalt elfogyasztásával frissíthették fel magukat. De feltehetjük a kérdést: a hűtőszekrények és mélyhűtők kora előtt honnan szerezték elődeink a jeget. Nos, erre a kérdésre a Bácsmegyei Napló egy korábbi, 1924. június 5-ei számában találjuk meg a választ, de amit ott olvashatunk, az elborzasztó:
„Szuboticán is meglehetősen el van terjedve a vermelt jégnek a használata. Ezt a jeget a tél folyamán részben az úgynevezett Kis-Palicsból, részben a Műtrágyagyár és a Felsőbácskai malom mellett levő vízmedencéből hordták, ahova összefolyik egy egész városrész szennyvize, ahova a szemetet hordják, állati hullákat dobálnak, lovakat úsztatnak, állati bőröket mosnak. Több helyen ezt a vermelt jeget használják betegek gyógykezelésénél és vendéglőkben, cukrászdákban, kávéházakban, élelmiszerek konzerválásánál és az ivóvíz hűtésére, oly módon, hogy a jeget beteszik magába a vízbe. Cukrászok ilyen jeget használnak fagylalt és jegeskávé előállítására, pedig óhatatlan, hogy a jégdarab be ne jusson abba a masszába, amely közvetlen a fogyasztásra szolgál. Azt is többször látjuk, hogy a mészárosok ilyen vermelt jégből való jégdarabot tesznek rá a húsra, azonban a jégszekrény résein áthatolnak a fertőző bacillusok, az ott hűtött élelmiszerek, amint a jég a szekrényben olvad, folyton szaporodnak a fertőző bacillusok is a vermelt lég felolvadt vizében” – hívták fel a figyelmet a napilapban és hozzátették, hogy a legtöbb országban már régen betiltották a vermelt jég használatát.