Roth Ármin vörös háza

A cikkhez tartozó képgalériát ITT tekinthetik meg.

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
Az egykori Széchényi-sétány, a mai Jakab és Komor tér sarkán elhelyezkedő vörös épület kiemelkedő látvány. Eredendően 1838-ban Jovan Ostojić kereskedő tulajdonában állt az az egybefüggő telek, melynek a térre eső oldalán egy földszintes ház állt. 1873-ban a város negyedik gyógyszerészeként bejegyzett Gálfi György ennek az ingatlannak a földszintjén kezdte meg munkáját, az akkori Kígyó gyógyszertárban. 1882-re ő maga lett az épület tulajdonosa.
– Gálfi György 1889-ben engedélyt kért a meglévő ingatlan kibővítésére, melynek során az L-alakú épület udvari részéhez építtetett egy konyhát és egy éléskamrát. A tervek elkészítésére Kósa Istvánt kérte fel. Néhány évvel később, 1897-ben újabb terjeszkedést eszközölt ki Kocka Gáza műépítész közreműködésével. A friss bővítmény helyén egy szoba kapott helyet, így az új toldalékrészbe helyeződött át a konyha, illetve épült ki egy raktárhelyiség. 1902-ben az északi szárnyat is beépítette, szintén Kocka Géza kezei alatt. Itt három lakás kapott helyet, egy egyszobás, egy kétszobás és egy különálló, szintén egyszobás tornácos lakrész. Ekkor a telek végéig sikerült kibővítenie a kezdetben földszintes ingatlant. Ám nem sokáig birtokolta a meglehetősen nagy épületet, hiszen az első világháború kitörésének évében, 1914-ben eladta a házat. 1932-ben Roth Ármin, a város kalapgyárosa és cipőkereskedője Bedő Ferenc tervei alapján újragondolta a meglévő ingatlant. Így róla maradt fenn a mai is ismert neve, Roth Ármin vörös háza. A gyáros leányának, Margarétának, Gonda Alfréd özvegyének ajándékozta az épületet. Bedő Ferenc inkább a modernizmus felé hajlott, amely Roth ingatlanjain is megmutatkozik, hiszen mindegyik házát az ő tervei alapján építette meg – részletezte a szakértő.
A tervező az egyszerűségre törekedett, melyet neoeklektikával fűszerezett, ezzel egy olyan kispolgári stílust létrehozva, amely egyszerre volt korszerű, puritán és gazdaságos is. A Zsinagóga közvetlen szomszédságában álló vörös ingatlan valójában három épületből áll, melynek közepén egy udvart zárnak körbe. A főépület földszintjén helyezték el az üzlethelyiségeket, illetve a szint nagyobb részében a gyógyszertárat, ahogyan ez a felállás ma is látható. Akkoriban orvosi rendelők és egy röntgenszoba is működött az udvar felőli szárny egyikében, illetve az emeleten. A második emelet és a harmadik különálló épületrész viszont továbbra is lakásként funkcionált.
– A terek elosztása nem sokat változott az évek során, érdekesség azonban az, hogy szendvicsfalat alkalmaztak a különböző helyiségek elválasztására, amely akkoriban nagy újdonságnak számított. A homlokzaton hatalmas kirakat ablakok láthatóak ma is, melyen nem változtattak. A fém és az üveg kombinációja fellelhető a bejárati ajtón is, hiszen az addig megszokott fakaput leváltották egy kétszárnyas üvegezett vaskapura. Érdemes alaposabban szemügyre venni a homlokzatot, hiszen olyan érdekes díszítőelemekre figyelhetünk fel, mint az életnagyságú női alakok, vagy a szépen ívelt kovácsoltvas erkélykorlátok. Lévén, hogy a város egyik legimpozánsabb épülete, a Zsinagóga mellett áll, gondos figyelmet fordítottak az oldalfalra is, így a két épület udvari részét egy nagyon díszes kovácsoltvas kerítés választja el egymástól. A falak tartósabb vakolása érdekében követ, műkövet és dúsított vakolatot használtak, melyek a jelek szerint hasznosak voltak. Az ott lakók gondosan tartják karban a házat, és nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy eredeti állapotában őrizzék meg az utókor számára – mondta el lapunknak Szűcs Balázs.