Orgonaavató koncertet tartottak a Zsinagógában kedd este. A nagyközönség ezen a különleges zenei eseményen hallhatta először megszólalni a templom felújított orgonáját. A koncerten többek között jelen volt Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület és a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csallóközi Eszter Magyarország szabadkai főkonzulja, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kern Imre Szabadka alpolgármestere és Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.
Az orgonaavató koncert előtt Pásztor Bálint mondott alkalmi beszédet, amelyben a Zsinagóga történetét elevenítette fel. Elmondta, hogy az épület Szabadka két legmeghatározóbb polgármesterének nevéhez fűződik, ugyanis a munkálatok Mamuzsich Lázár idején kezdődtek el és az átadásra dr. Bíró Károly idejében került sor. A képviselő-testület elnöke a Zsinagógát színekbe és formákba öntött mesterműnek nevezte, amelyben a kizárólagosság és a gyűlölet eszméje, majd a művészetnek álcázott totalitarizmus néhány év alatt hatalmas pusztítást végzett.
A közönség klasszikus zenét és közismert filmzenéket is hallhatott (Fotó: Patyi Szilárd)
– A szabadkai Zsinagóga esetében sokáig nem volt lehetőség, de sajnos fogadókészség sem a felújításra. Az ember pedig nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is felelős, amit nem tesz. Mi azok vagyunk, akik a pusztítás okozta károkat minden erőnkkel és minden lehetőséget kihasználva helyrehozni törekszünk – mondta Pásztor Bálint.
– Szándékunkban megértésre és segítőkre leltünk – folytatta. Magyarország közel 3 millió euró értékű és a szerbiai hatalmi szintektől folyósított összesen 750 ezer eurós támogatásból a szabadkai Zsinagóga immár három éve városunk dísze. Mi azok vagyunk, akiknek értékrendje szerint az épített és szellemi örökség nagy kincs, és dolgunk, hogy féltve őrizzük. Értékrendünkben a rombolásnak helye nincs, de a hanyagság felett sem hunyunk szemet. Az ugyanis a rombolásnak csak egy lassúbb változata. Az épített és szellemi örökség tiszteletben tartása, megóvása és a források fellelése a felújításra az amit tennünk kell, és tennünk illik, hogy új és méltó tartalmakkal töltsük meg – mondta többek között Pásztor Bálint.
Végül a képviselő-testület elnöke beszédének zárásaként a következő szavakkal köszöntötte a Zsinagóga felújított orgonáját:
– Ép lett az egész. Már az orgona is szól, nyolc évtized enyészet után. Az orgona felújításával teljes a Zsinagóga. Szóljon hát e csodálatos épület építtetői és építői emlékének tiszteletére, a felújítását támogatók és megvalósítók iránti köszönet jeleként, mindannyiunk örömére, a felújított orgona a mindent meghaladó művészet dicsőségére – zárta szavait Pásztor Bálint.
A beszéd után megkezdődött a Bachtól Zimmerig a felújított Wegenstein orgonán című koncert, amelyen felcsendültek Händel, Bach, Mozart klasszikus zeneszámai, de hallhatóak voltak a Csillagok között és a James Bond-filmek közkedvelt melódiái is. Egy alkalmi vonószenekar és Danilo Šajnović elektromos gitárjátékának kíséretében, Paskó Csaba vezénylete mellett az új orgonát Borbély Zoltán szólaltatta meg.
A jeles vendégek között ott volt az a két személy is, akiknek a munkájának köszönhetően felújításra került a templom orgonája. Apró Tibor topolyai orgonaépítő a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a koncertet hosszú munkája elismerésének tartja.
Az orgonaavató koncert fellépői (Fotó: Patyi Szilárd)
– Többéves munka van a hátunk mögött, és majdnem két hónapos helyszíni munka, amely nem egyszer éjszakáig, hajnali egy-kettőig is eltartott. Az embernek ilyenkor mindig van egy olyan érzete, hogy végre vége van. A munka befejezte után pár hónappal visszatérve, viszont egy nagyon jó érzés fogott el, és nagyon jó látni, hallani azt, amit mi másfél-kétéves munkával összeraktunk, behangoltunk, beintonáltunk most szakavatott művészkezek szólaltatnak meg – mondta az orgona építője.
Hajdók Judit budapesti orgonaművész, -szakértő, -kutató, az orgona felújítási munkálatainak felügyelője és vezetője a restaurálás nehézségeiről árult el részleteket.
– Az orgona helyreállítása nagy munka volt. A karzaton csak egy orgonarom maradt meg. Először az orgona történetét kellett felkutatni. Szerencsére az tudható volt, hogy a hangszert Wegenstein Lipót építette. Így a szabadkai orgonához hasonló Wegenstein-orgonákat kellett keresnünk. Időközben a kutatás során az is kiderült, hogy a szabadkai orgona a szegedi Zsinagóga orgonájának mintájára készült. Összesen csak tíz síp maradt meg a helyszínen. A sípmű rekonstrukciója így nagy munka volt, de végül összességében nagyon szép orgona lett belőle. Izgalmas, hogy most, nagy publikum előtt szólal meg az orgona. Ez a hangszer valódi beavatása – magyarázta a neves orgonaszakértő.
