A szabadkai Rotografika nyomda a közelmúltban egy fényképes monográfiát jelentetett meg annak apropóján, hogy a cég az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját. A régió-szerte ismert nyomda ez alkalomból egy közleményt adott ki, amelyben bemutatják a céget, illetve visszatekintenek az elmúlt száz évre. A monográfia szerzője Antun Bašić, aki 45 éven keresztül volt a nyomda munkatársa.
A nyomda története 1920 novemberében vette kezdetét, amikor is az Állami Vasutak Igazgatósága a saját szükségleteinek kielégítése céljából megvásárolta a Szabados Nyomdát, és megalapította a Vasúti nyomdát. A meglévő berendezések mellé az új vezetőség olyan gépeket vásárolt, amelyekkel vasúti menetrendeket, menetjegyeket, valamint egyéb, a vállalat működéséhez szükséges dokumentumokat tudtak nyomtatni. A nyomda az 1960-as évekig elsődlegesen a vasút szükségleteit elégítette ki. Ekkor azonban a piac szélesedése és a mind nagyobb kereslet miatt a cég vezetői újabb berendezésekbe fektetnek. Olyan, elsősorban mechanografikus berendezéseket vásárolnak, amelyekkel különféle űrlapokat, nyomtatványokat is elő tudnak állítani. A cég ezt követően nevet vált, és Birografikaként működik tovább, amely már nevében is utal arra, hogy innentől kezdve az irodai kellékek előállítására helyeznek nagyobb hangsúlyt. A cég nevének megváltoztatására hivatalosan 1969. július elsején került sor, azonban a vállalat továbbra is a vasút keretein belül működött.
A Rotografika 1974-ben költözött a jelenlegi helyére (Fotó: Gergely Árpád)
A cég történetében új fejezetet nyitott az, amikor az ofszet nyomtatást is meghonosították. Ezzel a cég az ország egyik piacvezető nyomdájává válik. Az újabb és nagyobb kapacitású gépek nagyobb helyet igényeltek. Ennek megoldása érdekében csakhamar bele is fogtak egy új székház felépítésébe. A cég 1974-ben költözött a Szegedi úton lévő telephelyére, ahol mind a mai napig megtalálható.
A nyomda új neve, a Rotografika 2002-ben jelenik meg, amikor is a Birografika Rt. a zágrábi Radin nyomdával közösen új termelési programmal indul meg. A zágrábi cég azután 2005-ben a cég egyedüli tulajdonosává válik, és az alapítójogokat is megszerzi. A vállalat gépeinek modernizációja ezt követően gyors ütemben halad, és a cég 2007 óta a legkülönfélébb nyomdatechnikai megoldások elvégzésére is alkalmassá vált.
A jubileum alkalmából kiadott monográfiában szót ejtenek a Rotografika múzeumáról is, ahol nyomon követhető nemcsak a cég története, de a nyomdaipar elmúlt száz évének fejlődése is. A múzeum nagy népszerűségnek örvend, és állandó vendégeik a nyomdaiparral, valamint annak rokonszakmáival foglalkozó középiskolások és egyetemisták.
A Rotografika jelenlegi vezetője Boris Skenderović, akitől az alábbi sorokat olvashatjuk a közleményben:
– Egy olyan vállalat vezetése, amely könyveket, magazinokat, prospektusokat nyomtat, ráadásul nemcsak Szerbiában, hanem a régióban vezető szerepet tölt be, rendkívül nagy felelősség és elkötelezettséget igényel. Az elődeimnek hatalmas szerepe van abban, hogy mára a Rotografika a minőségi nyomda szimbólumává vált. Csapatmunkával és az újabbnál újabb ötletekkel az internet és a digitális média térhódítása ellenére fenn tudunk maradni, és meg tudjuk őrizni a nyomtatott sajtótermékek helyét. Hiszek abban, hogy a nyomtatott sajtónak van jövője, és a Rotografikát a jövőben is úgy látom, mint a régió vezető nyomdáját, és mint a régió gazdasági fejlődésének fontos szereplőjét – fogalmazott a cégvezető.
