A fegyverszünet aláírásának a napja városunkban

Egy hosszú hétvége áll előttünk, ugyanis november 11-e, az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulója országunkban állami ünnep. Ezért e heti tárcánkban azt idézzük fel, hogy 1918. november 11-e hogyan telt el városunkban. Ezt a Bácskai Hírlap című szabadkai napilap november 12-ei számának segítségével tesszük meg.
Magáról a fegyverszünet aláírásáról a Bácskai Hírlap harmadik oldalán ad hírt, kiemelve, hogy a németek Wilson amerikai elnökhöz fordultak enyhítésért.
„A német békedelegáció elfogadta a fegyverszüneti feltételeket és azt aláírták, egyben a következő táviratot intézték Lansing államtitkárhoz:
– Államtitkár ur! A német kormány a demokratikus célok és eszmék közösségében való hittel fordul az Egyesült Államok elnökéhez azzal a kéréssel, hogy állítsa helyre a békét. Ennek a békének egyeznie kell azokkal az alapelvekkel, melyeket Wilson elnök ur vallott. Az elnök kijelentette, hogy nem a német nép ellen visel háborút, a mely nem akadálya a békének.”
És miközben a németek a franciaországi Compiègne közelében található erdőben egy vasúti kocsiban aláírták a fegyverszüneti egyezményt, Szabadkán is nagy események zajlottak le. Néhány nappal korábban, október 31-én ugyanis Magyarországon győzött a Károlyi Mihály vezette őszirózsás forradalom, amelynek köszönhetően az ország kivált a Monarchiából és történelme során először alakult át köztársasággá. November 11-én Szabadkán ülésezett a városi törvényhatósági bizottság, amelyen a Károlyi által kinevezett Pleszkovich Lukács kormánybiztos-főispán átvette hivatalát. Ezzel gyakorlatilag városunkban is győzött az őszirózsás forradalom. Pleszkovich ezen az ülésen, a Bácskai Hírlap tudósítása szerint a következő beszédet mondta a bizottságnak:
„Mint a népkormány kormánybiztosa magáévá teszi azt a programot, melynek célja Magyarország területi épsége és függetlensége. Ezt a függetlenséget minden erejével most védelmezni óhajtja. A magyar nemzetet nem kérdezték meg, hogy akar-e háborút és így nem felelős a háborúért. Forradalom kellett kitörjön, hogy békevágyunkat megismertethessük a külfölddel. A legszebb vívmányt, a mit forradalom hozott, a függetlenséget, meg kell védeni és ez csak a belső renddel
és békével óvható meg. Elvem, hogy minden nép a magyar, a szerb, a bunyevác szabadon gyakorolhassa jogait. A hazatérő katonák ügyét a legmelegebben óhajtom istápolni.”
A Bácskai Hírlap november 11-ei számában arról is értesülhetünk, hogy mik voltak az újonnan kinevezett kormánybiztos-főispán első intézkedései.
„A korcsmákat a Nemzeti Tanács utasítására igen helyesen egész n[a]p zárva kell tartani, de sokan vétenek e rendelkezés ellen. Azért ma a Nemzeti Tanács ülésén dr. Pleszkovics Lukács kormánybiztos azt az utasítást adta dr Brestyánszky rendőrfőkapitánynak, hogy a jövőben vonja meg az italkimérési jogot azoktól, a kiket a rendelkezés megszegése miatt feljelentenek” – állt az egyik rövidhírben.
Egy másikban pedig arról írtak, hogy a szórakozóhelyek csak korlátozott ideig tarthattak nyitva, emellett szesztilalom volt érvényben.
„A Nemzeti Tanács úgy határozott, hogy a mozik záróráját tíz órában, a kávéházaikét pedig tizenegy órában szabja meg, mint az országos rendelet előírta. A szesztilalom azonban továbbra is fentáll.”
És ha már mozik, a Bácskai Hírlapban a szabadkai filmszínházak programját is megtaláljuk. A Korzó mozi például a következő filmet tűzte műsorra:
„A földalatti szindikátus. A Cabiria főszereplőjének hatalmas, izgalmas filmjét. »A földalatti szindikatus« cimü híres kalandorjátékot mutatja be csütörtökön a Korzó. Magnus néger óriás 5 felvonáson keresztül oly bravúros akciót vezet le, mely mondhatni páratlanul áll nagyszerűségével.”
November 11-én azonban nemcsak a városi törvényhatósági bizottság ülésezett, hanem a szabadkai vasutasok is nagygyűlést tartottak, amelyen megalakították az Országos Vasutas Szövetség helyi szervezetét.
„Impozáns, lelkes, határozott hangú nagygyűlést tartott ma este a szabadkai vasutasság. Melynek célja volt a vasúti egyesületek megszüntetése mellett osztályharc alapján megszervezendő országos
vasutas szövetség megalakítása. A nagygyűlésen részt vett a vasutasság minden kategóriája oly
számban, a melyet csak nagy időkben nagy célok elérése iránti küzdelem hozhat össze.
A nagygyűlésen Rizsányi Pál elnökölt. Megnyitó beszédében üdvözli a nagygyűlést s felkéri Tímár Zoltánt a budapesti kiküldöttet, hogy ismertesse a nagygyűlés célját.
Tímár Zoltán megemlékezik arról, hogy a forradalom sikere a szervezett munkásság érdeme, ennek feladat a régi bűnök orvoslása, az eltűnt rendszer nyomainak eltüntetése” – írta százhat évvel ezelőtt a Bácskai Hírlap.