A városi szeméttelepre, amely Szabadka Sándor városrészében található, több mint negyven éve hordják a város lakosai által megtermelt szemetet. A területen a szeméthegy folyamatosan emelkedik, hisz évente körülbelül ötvenezer tonna hulladékot szállítanak ide. A szeméthegy csúcsa a legutóbbi mérések szerint meghaladta a 120 méter tengerszint feletti magasságot. A Regionális Hulladéktároló Kft. békovai telephelyének megnyitását követően a jelenleg használatban lévő szemétlerakó funkciója megszűnik. Az illetékesek egy ideje keresik a megoldást arra, hogy ezt követően hogyan szanálják a területet. A Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat három lehetséges szanálási megoldás tervdokumentációjával rendelkezik.
Lapunk kérésére Nikola Jovičić, a közvállalat tervezéssel és fejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője ismertette a lehetséges megoldásokat.
– 2018-ban közbeszerzései pályázatot írtunk ki a terület rendezésének tervdokumentációja elkészítése érdekében. Ekkor három megoldási javaslat született. Az első, amely a legolcsóbb lenne, többek között a szemétlerakó körül szétszórt szemét összegyűjtését és elszállítását foglalja magában. Ezt követően az egész területre egy rekultivációs réteget húznánk, és kialakítanánk egy rendszert, amely a bomlás során keletkezett gázokat és folyadékokat felfogná és feldolgozná. Ezen megoldás szerint az összes hulladék a helyszínen maradna, de meggátolnánk azt, hogy tovább szennyezze a környezetet. Csak hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát. Ennek megvalósítása körülbelül 5,5 millió euróba kerülne – mondta a szakember.
A városi szeméttelepre évente ötvenezer tonna hulladékot szállítanak (Gergely Árpád archív felvétele)
A kettes számú megoldást az úgynevezett svéd modell jelenti. Ez a szétszórt szemét mellett az összes hulladék, beleértve a már több évtizede a talajban lévő szemetet is, összegyűjtését és eltávolítását foglalja magában. Mintegy kétmillió köbméternyi masszáról beszélünk, amit teljes egészében el kellene szállítani. A szemét elszállítását követően a területet elrendeznék, harminc centiméteres termőréteggel töltenék fel, és növényeket telepítenének rá. A környezetvédelem szempontjából ez a legmegfelelőbb megoldás, viszont ez a legdrágább, körülbelül 21 millió euróba kerülne. Ennél a megoldásnál a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rengeteg szemetet nem tudnák hova elszállítani. A Regionális Hulladéktároló, amely jelenleg próbaüzemben van, egy ilyen mennyiséggel gyorsan megtelne. A hulladék exportja viszont a szállítási költségek miatt lehetetlennek tűnik.
– A harmadik megoldás az első kettőnek a kombinációja. Eszerint a szétszórt szemetet szintén össze kell gyűjteni, míg a szemétdomb anyagát feldolgoznák, és a biológiailag lebomló hulladékot felhasználnák, komposztálnák, vagy bioenergia nyerésére használnák fel. Ezen megoldás szerint a hulladék jelentős része ugyanott maradna, viszont elzárnánk, hogy megakadályozzuk a további szennyezést. Ez a verzió is magában foglalja egy rekultivációs réteg kialakítását, és a terület zöldesítését – nyilatkozta Nikola Jovičić. Ez a megoldás tízmillió eurót emésztene fel.
Mint megtudtuk, a közvállalat mindhárom megoldásra kidolgozott tervdokumentációval rendelkezik, és a következő lépésben a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság jóváhagyására van szükség. Ezt követően a helyi önkormányzat tud pályázni a tartományi vagy köztársasági szerveknél, esetleg külföldi alapoknál vagy az Európai Uniónál annak érdekében, hogy a kiválasztott terv meg is valósulhasson. Ugyanakkor mindehhez arra is szükség van, hogy a Regionális Hulladéktároló nagyobb kapacitással megkezdje a működését.
