A vadon élő állatok számára a tél sok nehézséget tartogat. Több faj ezt úgy próbálja áthidalni, hogy melegebb vidékekre vándorol vagy téli álmot alszik, míg a többieknek, ha nem kapnak némi emberi segítséget, nincs más lehetőségük, fel kell találniuk magukat. Az állatkertekben élő állatok ebből a szempontból kényelmesebb helyzetben vannak, viszont a trópusi vidékekről származó madarak, emlősök ilyenkor nagyobb odafigyelést igényelnek. Így van ez a Palicsi Állatkertben is, ahol számos olyan fajjal találkozhatunk, amelyek Afrikából, Ausztráliából származnak. Ennek apropóján kerestük fel Jánosi Tibort, az intézmény állatorvosát.
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy az állatkertben élő állatok ilyenkor több és tápanyagokban gazdagabb ételt igényelnek.
Az emuk közössége hamarosan új tagokkal bővül (Fotó: Benedek Miklós)
– A tél közeledtével meg kell növelni az állatok takarmányadagjait. A húsevők etetésében a nyár folyamán hetente két napot kihagyunk, általában vasárnap és a hét közepén egy nap nem kapnak enni. Télen, ha enyhe az idő, hetente egy napot hagyunk ki, viszont amikor beköszönt a fagyos idő, mindennap megetetjük őket. Emellett por formátumban rendelkezésünkre állnak a számukra szükséges vitaminok, amit a húsra szórunk rá. A természetben az állatok megtalálják azokat a dolgokat, amikre szükségük van, az állatkertben viszont nekünk kell biztosítanunk azokat. A kérődzőknél a téli hónapokban megnöveljük az abrak mennyiségét, míg a széna, csakúgy, mint az év többi részében, mindig rendelkezésükre áll. A majomféléknél szintén mesterségesen próbáljuk pótolni azokat a vitaminokat, amelyek abból kifolyólag hiányoznak, hogy nem tudnak kijönni a szabadba – mondta Jánosi Tibor.
Az állatkert látogatóinak száma a téli hónapokban alacsonyabb, mint a többi évszakban, amihez az is hozzájárul, hogy ilyenkor nem minden állatot tudunk megtekinteni.
– A trópusi állatok egy részével tavaszig nem találkozhatnak a látogatók, mivel nincsenek olyan védett kifutóink, ahova kijöhetnek, és némelyik zárt objektumba nem mehetnek be a látogatók. A kenguruk például Ausztráliából származnak, mégis valamilyen szinten tűrik a hideget. Később engedjük ki őket és rövidebb ideig vannak kint. A kimondottan érzékeny fajokat viszont nem engedjük ki. A hüllők között vannak olyanok, amelyeket nem tudunk kiengedni, csak nyáron. Az egypúpú tevéket sem tudjuk kiengedni, mivel azok afrikai állatok, a kétpúpú viszont bírja a hideget is. Annak ellenére, hogy az oroszlánok is afrikai állatok, mindennap kiengedjük őket, még a leghidegebb napokon is. Ha nagyon hideg van, akkor csak egy-két órán keresztül tartózkodnak kint, amíg a gondozók kitakarítják a lakhelyüket. Az oroszlánok szeretnek napozni, és mivel jó minőségű táplálékot kapnak, és erősek, nem kell félni attól, hogy megfáznak. A majomféléket ellenben ilyenkor zárt térben tarjuk. Az állatkertben nem alszanak téli álmot az állatok. A barnamedvénk elvonulhatna, de mivel mindennap megkapja a táplálékát és a barlangjában a padlófűtésnek köszönhetően kellemes idő van, nem alszik téli álmot. Sok állatkertben ez a helyzet, mivel az állatok alkalmazkodnak a körülményekhez – fogalmazott a szakember.
Az állatkert állománya hagyományosan tavasszal növekszik meg, amikor új állatok születnek, vagy kelnek ki a tojásokból.
– Az emuk, amelyekről tudjuk, hogy ausztráliai madarak, ilyenkor tojják a tojásokat, és most is van olyan hímünk, amelyik a tojásokon ül. Ausztráliában ilyenkor van nyár, és függetlenül attól, hogy ezek az állatok már nem ott születtek, sőt a szüleik sem, úgy tudják, hogy most kell fészket rakni. Februárban várhatóan kikelnek a csibék. A dámvadak is kora tavasszal szülnek. Az utóbbi időben kora tavasszal igazi téli hőmérsékleteket tapasztalhattunk, ami nem tesz jót a szaporulatnak, mivel az újszülöttek akár el is pusztulhatnak a hideg miatt. Normális esetben tavasszal a legnagyobb a szaporulat. A húsevőknél is általában tavasszal, nyáron születnek az állatok. Az idén azonban nincsenek vemhes állataink – nyilatkozta Jánosi Tibor.
