A szabadkai városi képviselő-testület tegnap tartotta meg sorrendben hetedik rendes ülését, amelyen 23 napirendi ponttal kapcsolatban mondhatták el véleményüket, illetve szavazhattak a képviselők. A legnagyobb jelentőségű napirendi pont a város alapszabályának módosítására vonatkozott, aminek elfogadása lehetővé teszi, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válása a helyi önkormányzat területén. Ezen napirendi pont számos hozzászólást váltott ki, aminek során személyes sértések, fenyegetések is elhangzottak. A felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. A kezdeményezés ellen több alkalommal is felszólalt Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének képviselője, aki többek között arról is szót ejtett, hogy a bunyevácok nem alkotnak önálló nemzeti kisebbséget, hanem a horvát közösség részét képezik. A város statútumának módosítására vonatkozó rendeletet végül 58 támogatói és két ellenszavazat mellett fogadták el.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője a médiának nyilatkozva reagált a kezdeményezést kritizálóknak is.
– A város alapszabályának módosításával végre hivatalosan is elismerték, hogy a bunyevác egy önálló nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van saját kultúrája, tradíciója és nyelve. Mi ezzel senkinek nem okozunk kárt, sőt támogatjuk, hogy mindenki éljen azokkal a jogokkal, amelyekért mi is küzdünk. A horvát nemzeti kisebbség részéről sokan kétségbe vonják a követeléseink jogosságát. Nekik azt üzenem, hogy minden szabadkai horvát bunyevác származású, és azzal, amit mi tettünk, valójában az ő elődeik nyelvét is meg szeretnénk őrizni. Mi elfogadjuk azt, ha valaki horvátnak tartja magát, és úgy érzem, az lenne az igazságos, ha ők is elfogadnák azt, hogy mi bunyevácoknak valljuk magunkat. Azt szeretném, hogy nyújtsunk egymásnak békejobbot, és közösen dolgozzunk azért, hogy minden szabadkainak jobb élete legyen – mondta Mirko Bajić.
Tomislav Žigmanov újságírói kérdésre elmondta, hogy a döntést elfogadják.
– Az ülésen történő felszólalásaimban több problémára igyekeztem felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogi hiányosságokra, hisz egy kisebbség nyelvét akkor kell hivatalossá tenni, ha a számuk a lakosság számarányát tekintve eléri a 15 százalékot, másrészt politikai érveket hoztam fel, hisz véleményem szerint ez a lépés alapot szolgáltathat számos visszaélésnek a jövőben, ugyanakkor a szerb és horvát nemzet közötti kapcsolatokra is negatívan hathat ki. A városi képviselők döntését természetesen elfogadjuk, és kezdeményezni fogjuk, hogy a horvát nyelvet több önkormányzat területén tegyék hivatalossá – fogalmazott Žigmanov.
A képviselő-testület ülésén a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői támogatták a statútum módosítását. Ezzel kapcsolatban Nágel János, a VMSZ frakcióvezetője nyilatkozott az újságíróknak.
– A VMSZ egy kisebbségi politikai párt, amely számára fontos a kisebbségi nyelvhasználat megvalósítása. Mi is ezért harcolunk, és abban vagyunk érdekeltek, hogy más nemzeti kisebbségeknek is lehetősége legyen nyelvük használatára abban a közegben, amelyben élnek. A bunyevác kisebbség aránya Szabadka Város területén körülbelül 9,5 százalék, ami nem tenné kötelezővé a nyelvük hivatalossá tételét, de a lehetőség természetesen megvan rá, és mi támogatjuk, hogy a bunyevác közösség pozitív diszkriminációban részesüljön – nyilatkozta Nágel János.
Az alapszabály módosítását Szabadka polgármestere, Stevan Bakić kezdeményezte, aki a médiának mondta el a véleményét a statútum módosításával kapcsolatban.
– A bunyevác nemzeti közösség már több mint három évszázada Szabadka területén él és dolgozik, és azóta folyamatosan a város érdekében tevékenykedik. A Bunyevác Nemzeti Tanács küldöttsége bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján kérték azt, hogy a nyelvük hivatalossá váljon. Az elmúlt húsz évben megtörtént a nyelvük tudományos sztenderdizálása, emellett a nemzeti tanács tevékenyen kiveszi a részét a város művelődési életéből. Szabadka büszke lehet arra, hogy hamarosan négy hivatalos nyelv lesz használatban a városban – mondta a polgármester.
A képviselő-testület tegnapi ülésén személyi kérdésekről is döntöttek. Lemondott mandátumáról Kudlik Zoltán és Marko Marić, akiknek a helyét Légrádi Árpád és Ana Marjanušić vette át. Emellett határozat született Predrag Radivojevićnek, a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat igazgatója igazgatói mandátumának megszűnéséről. Helyét megbízott igazgatóként Ognjen Golubović építőmérnök veszi át.
