Topolya Község Művelődési Háza volt idén is a házigazdája a községi szavalóversenynek. Magyar nyelven 35 alsós és 19 felsős diák mutatkozott be a színházban, a középiskolások közül csupán ketten vállalták a megmérettetést. A Szabadkai Városi Könyvtárban megtartandó körzeti szemlére az alsós és a felsős diákokból ketten-ketten nyertek továbbjutási lehetőséget: Tóth Mia és Presszburger Janka, illetve Tomik Eszter és Szabó Vilmos, a középiskolásokat pedig Szabó Rebeka képviseli majd. A versmondókat Sihelnik Ágnes és Jankovics Andrea értékelte.
– Csodálatos élményt nyújthat a kis szavalónak, ha az egyéniségéhez, a korosztályához illő verset adhat elő a színpadon, szilárd önbizalmából merítkezve, a verset érzelmileg is átélve, hallgatóságának azt át is adva. Amikor a pedagógus verset választ a gyermeknek, akkor figyelembe kell vennie a gyermek életkorát és nem mellékesen az egyéniségét, valamint azt, hogy ez egy olyan községi szemle, ahonnan tovább is juthat a gyermek a szabadkai körzeti szemlére, és azután is nyitott a továbbjutási lehetőség. Így egy országos szintű verseny is célként lebeghet a kis szavaló és felkészítője előtt. Ezeken a szélesebb régiót felölelő megmérettetéseken a zsűri tagjai között nem feltétlenül foglal helyet olyan egyén, aki ismeri a magyar nyelvet. Egy ilyen helyzetben is labdába rúghat a kis versenyző, ha az a vers lehetőséget ad az érzelmi kibontakozásra. Ennek az egyik legékesebb példája, ha szavalat közben az előadásmódjával, a gesztusaival megfogja, avagy megnevetteti a közönségét – osztotta meg gondolatait Jankovics Andrea, aki hozzátette, hogy a topolyai elődöntőn hallhatott olyan verseket, melyek érzelmi feltöltődést, kellemes hangulatot, felüdülést adtak át. Mint mondja, igazából a versválasztásnál „kőbe vésett” definíciók nincsenek, mégis talán az első kapaszkodót jelentheti, hogy a pedagógusnak ismernie kell a gyermek személyiségét.
– A szavalatok értékelése, bármennyire is igyekszünk szilárd kapaszkodókat találni, szubjektív. Mégis megvannak a versmondás íratlan szabályai, amihez igyekezett ezúttal is illeszkedni a zsűri. Az előadásokat négy alapvető, egymással szorosan összefüggő kritérium alapján értékeltük 0-tól 25 pontig, így az egyik első, hogy a gyermek a korosztályának megfelelő verssel érkezett-e a versenyre, ezt követően vesszük górcső alá az előadásmódot, a hangsúlyozást, majd a vers átélését. A vers hossza általában akkor számít, ha túl rövid, csupán néhány versszakos, és sajnos találkoztunk olyan, egyébként rendkívül rátermett versmondóval, aki emiatt lett alulpontozva – hallhattuk, majd Jankovics Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy attól függetlenül, hogy a magyar nyelvű szavalók ugyan kisebbségiként, látszólag hátrányban lépnek az anyanyelvünket nem ismerő, magasabb szintű szavalóversenyek zsűrije elé, ha rátalálnak a legmegfelelőbb költeményre, az akadályok leküzdhetők. Mivel Topolya községben többen is rendkívül tehetségesek a színpadi bemutatkozásra, egy-egy szerencsés versválasztással kiemelkedő sikereket érhetnek el a jövőben.
Nyitókép: A szavalóverseny díjazottjai