Zentagunaras, ez a Topolya községhez tartózó település, ahogyan a nevéből is következtethetünk, a Zentára vezető út mellett található. Leletek bizonyítják, hogy már az őskorban is lakott volt, majd különböző korokban különböző népesség váltotta itt egymást. Mindez azt bizonyítja, hogy földművelésre, állattenyésztésre egyaránt alkalmas a terület. A ma, hétfő estére meghirdetett Magvető-élőújság alkalmával az aktuális helyzetről is talán többet megtudhatunk.
Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a lakosság számához mérten most is sokan foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel, ezekben a hirtelen változásokkal tarkított időkben is sikeresen gazdálkodnak.
Fekecs József jelenleg a helyi közösség tanácselnöke, egyébként maga is földművelő. Korábban, közel két évtizeden keresztül, a helyi Gazdakör elnöke volt. A mezőgazdaság területén itt zajló folyamatoknak tehát nem csupán egy metszetét, hanem a folyamatokat is ismeri. Elmondása szerint hét nagyobb szarvasmarhafarm működik, a zentai és a zombori tejgyárnak is átvevőhelye üzemel továbbra is, és a kistermelők közül is szép számban vannak még, akik nem adták fel. Mintegy kétezerre tehető csupán a lakosok száma, így a lakosság számához mérten ezek a számok viszonylag jelentősek és biztatóak. Más, környező településekhez mérten szinte futurisztikusak. A tanácselnök elmondása szerint nagy sertéshizlalda most nem működik ugyan, de szinte minden családi gazdaságban akad azért még egy-két koca is. Egy korábbi hivatalos statisztika pedig azt mutatta, hogy a topolyai község területén tartott juhok negyede Zentagunarason található, feltehetően ez ma is így van, ami a lakosság számához viszonyítva szintén sokatmondó.
A helyi közösségben azon dolgoznak, hogy lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak a nagyobb beruházások megvalósításához. Sípos Hajnalka, a helyi közösség titkára elmondta, hogy 2021 augusztusában volt helyi közösségi választás. Akkor alakult meg a jelenlegi tanács. A helyi járulék újbóli bevezetését ezt követően szavazták meg a polgárok. Ez az egyetlen olyan közteher, amiből a befolyó pénz helyben kerül felhasználásra. Azért fontos, mert ebből az önrész is biztosítható, ha pályáznak egyéb eszközökre. A befolyó pénzekből az elmúlt évben a közösség érdekeit szolgáló épületek felújítására helyezték a hangsúlyt. A sportpálya, illetve a hozzá tartozó öltözők, kísérőépületek felújítása már nem tűrt halasztást. Új tető, csatorna került rá, újracsempézték, a nyílászárók cseréje is megtörtént. A tűzoltóotthon épülete is felújításra szorult, amit fázisokban hajtanak végre. A tájházban omlásnak indult az egyik fal, ott is sürgősen be kellett avatkozni. Szerencsére a Magyar Nemzeti Tanács is segített ebben. A közösségi termet is felújították. Nem utolsósorban pedig, mint egy nagy projekt, a színház épületének felújítása is megvalósul. A Bethlen Gábor Alap és az MNT támogatásának és közbenjárásának köszönhetően ez is megoldódik. Egy 650 négyzetméteres, többfunkciós épületről van szó. A fűtést és a hűtést gazdaságos hőcserélő rendszerrel sikerült megoldani. A határba vezető, valamint ott található utak rendezése is folyamatos, mert ez a földművesek számára fontos. A titkár kiemelte még, hogy a település minden újszülöttje egy fával „gazdagítja” a települést. 2021-ben 14 újszülött jött a világra, ennyi fát ültettek el az erre kiválasztott helyen, ahol 2022-ben további 11 facsemete került a földbe. A további tervekről a titkár elmondta, hogy a Pék utcában az út kiszélesítését tervezik, új burkolatot kap a forgalmas útszakasz. A főúttal párhuzamos utcában van ugyanis bolt, tejátvevő hely, pék és egyéb tartalmak, ezért igen forgalmas. A Gunarast Zentagunarassal közvetlenül összekötő út pedig szakaszokban épül, és azt is folytatni szeretnék.
Tóth Péter felvétele
Zentagunaras tehát valóban egy kivételes település. A Csík-ér völgye melletti löszfennsíkon ma is szorgalmas, rátermett emberek élnek. Az 1975-ös évben végeztek kutató és mentő ásatások során egy 4. századi szarmata település nyomaira bukkantak. Megállapították azt is, hogy egy alaposabb kutatással és ásatással más, itt élt népek nyomait lehetne feltárni. Találtak itt olyan sírokat is, amelyek a magyarság betelepedési korszakából származnak. Ezek a leletek 10. századiak. Írásos történelmi emlékek vannak arról, hogy a 13. században pusztai település alakult ki egy pusztatemplom körül. A település akkori neve Likasegyháza volt.
Nyitókép: Tóth Péter felvétele
