A Topolyai Művésztelep idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Az idei nyári tábort, ahogyan már a tavalyit is, az elődök munkásságának tisztelete ihlette. KORszintézis címmel tartották a művésztelep tavalyi táborát, a résztvevők a város kültéri alkotásait tekintették meg, ami inspirációul szolgált a további munkához. A látottakra reflektálva a hét második felében műalkotások születtek a Topolyai-tó partján található művésztelepen. Az idei téma Hommàge a Topolyai Művésztelep, amelynek értelmében a résztvevők a telep valamikori művészeinek a helyszínen kiállított műveire reflektálnak saját munkáikkal. Az augusztus 1-je és 8-a között zajló jubiláris alkotótábor munkájában fiatal, középgenerációs és idősebb művészek is részt vettek. A nyári találkozóra Mucsi Somorai Renáta, Gubik Korina, Kabách Edina, Raffai Ingrid, Szabó Barna Éva, Csernik Attila, Zsáki István, Móricz Ildikó, Szigeti Mónika, Lázár Tibor, Sagmeister Laura, Varga Valentin, Stefan Preradović és Vanja Subotić kapott meghívást – tudtuk meg Klájó Adrián táborvezetőtől, aki azt is elárulta, hogy a nagy visszatekintő kiállítás a vajdasági magyar képzőművészet napja alkalmából november 14-én, Ács József képzőművész, pedagógus, kritikus és képzőművészeti szervező születésnapján nyílik meg Topolyán, ebben a Topolyai Művésztelep hetven évének keresztmetszetét szeretnék bemutatni.
Az alkotótábor vendége volt Ninkov Kovačev Olga művészettörténész is, aki előadást tartott a Topolyai Művésztelep ún. kis szintézis mozgalmáról, és ezúttal nemcsak a topolyai kültéri mozaikokra hívta fel a figyelmet, hanem a szabadkai hotel, a kishegyesi, a pacséri és a gunarasi iskola falát díszítő alkotásokra is, valamint mindazokra a művészekre, akiknek fontos szerepük volt a szintézis megvalósulásában.
Az alkotótábor résztvevőinek egy csoportja (Herceg Elizabetta felvétele)
Az 1953-ban alakult művésztelep alapítói arra törekedtek, hogy maga a város legyen galéria. Ez megegyezik a szecesszió idejéből származó elvvel, hogy létrejöjjön a művészet, a munka és az élet egysége. Ennek megvalósítása Topolyán kezdődött, az intézmények falára mozaikok, festmények kerültek, obeliszk készült, így létrejött a képzőművészet és a közönség közötti szorosabb kapcsolat. Elsősorban dekorációs célokat szolgáltak az alkotások, melyekben szintézisbe került az építészet az iparművészettel, festészettel. A telep első résztvevői-alapítói Ács József, Petrik Pál, Stevan Maksimović, Zoran Petrović, Boško Petrović és Miloš Bajić voltak.
Az 1950-es évek második felétől a hetvenes évek elejéig iparművészeti alkotások kerültek a közintézmények falaira, belső tereibe. Ezekből azonban sajnos több megsemmisült az idők folyamán, szerencsére néhány még ma is megtalálható Topolyán és a környező településeken.
A jubileumi tábor ma zárul, 18 órától a tóparti művésztelep épületének nagytermében zenés program keretében a napokban készült műveket bemutatják a közönségnek.
A Topolyai Művésztelep nyári alkotótáborát támogatta a Magyar Nemzeti Tanács, Topolya Község Önkormányzata, a köztársasági kulturális minisztérium és az Ake Djantar cég.
Nyitókép: Az alkotótábor résztvevőinek egy csoportja (Herceg Elizabetta felvétele)
