A köztársasági képviselőház már harmadik hete vitázik a tavaszi ülésszak napirendjéről, amelyen 70 pont szerepel. Ezúttal személyi kérdésekről kell döntést hozniuk, köztük a Szerbiai Nemzeti Bank Kormányzótanácsának tagjairól, az állami támogatások ellenőrzését végző bizottság tanácsának megválasztásáról, valamint a parlamenti testületek tagválasztásáról. Erről azonban nem sokat vitáztak, inkább az aktuális politikai helyzetet analizálták. Az ülés végén várható a kormány feloszlatása.
A múlt héten a képviselők 23 hitel- és nemzetközi megállapodást szavaztak meg, ezúttal pedig a napirenden megmaradt 13 pontban személyi kérdésekről döntenek.
Újhelyi Ákos a kedvezményes lakáshitelek kapcsán arra mutatott rá, hogy a jogszabályt pontosítani kell (Képernyőfelvétel)
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője közölte, hogy pártja támogatja a Szerbiai Nemzeti Bank Kormányzótanácsának tagjairól szóló javaslatot, vagyis azt, hogy a bank az eddigi összetételben folytassa a munkáját, ugyanis Jorgovanka Tabaković vezetésével a Nemzeti Bank bizonyított az elmúlt években, sikeresen stabilizálta a dinárt, növelte a megtakarításokat és a bankrendszer tekintélyét. Felszólalásában kitért a Nemzeti Bank beterjesztette törvénycsomagra is, amelynek köszönhetően olyan könnyítéseket és védelmi mechanizmusokat vezettek be, amelyek megkönnyítik a hitelfelvételt, illetve azok törlesztését. Részletezte azt is, hogy mit hoz az országnak ha Szerbia is csatlakozik az Egységes Euró Fizetési Övezethez (SEPA-hoz). Mint mondta, csökken majd a szürkegazdaság, kedvezőbbé válnak a pénzügyi tranzakciók. A Nemzeti Bank a múlt év októberében adta át a SEPA térséghez való társulásra vonatkozó kérvényét. Ahhoz, hogy Szerbia az övezet részévé válhasson, szükségesek voltak azok a törvénymódosítások, amelyekre a napokban már sor került.
A napirenden szereplő pontok helyett a képviselők inkább az aktuális politikai kérdésekkel foglalkoztak, elsősorban a szombati belgrádi tüntetéssel és az annak során pánikot kiváltott ismeretlen szerkezetről. Milenko Jovanov, a haladók képviselői csoportjának vezetője hazugságnak nevezte azokat az állításokat, miszerint a karhatalom hangágyút vetett volna be. Az ellenzék kérésre a téma kapcsán a parlament védelmi és biztonsági szolgálatokkal foglalkozó bizottsága is ülésezni fog, ők is arra kérik majd a belügyminisztert, számoljon be arról, hogy mire jutottak a nyomozás során.
Jovanov kitért koalíciós partnerük, az SZSZP-n belüli gondokra, arra hogy Branko Ružić, a szocialisták oszlopos tagja részt vett a szombati tüntetésen és nyilvánosan támogatta az egyetemistákat. Snežana Paunović, az SZSZP képviselője úgy érezte, pártelnöke, Ivica Dačić védelmére kell kelnie és cáfolta, hogy az SZSZP-n belül nézeteltérések lennének. Közölte, hogy annak, hogy az ellenzék Dačić lemondását követelte, nem sok értelme van, ugyanis a kormányfő (Miloš Vučević) lemondását és ezzel együtt a kormány feloszlatását is várhatóan szerdán konstatálja majd a parlament, így Dačić sem marad a tárca élén.
Kedd lévén a képviselők kérdéseket tehettek fel. Újhelyi Ákos a kedvezményes lakáshitelek kapcsán arra mutatott rá, hogy a jogszabályt pontosítani kell, elkerülve a különböző buktatókat. Miután a 20 és 35 év közötti fiatalokat célzó törvény szerint azok is hitelt vehetnek fel, akik munkaviszonya meghatározott időre szól, kezessel, aki a törvény szerint közeli családtag lehet, tisztázni kellene, ki számít közeli családtagnak. A nagyszülők is beletartoznak-e ebbe a kategóriába. Vannak olyan fiatalok – mondta, akik résztulajdonosnak számítanak egy-egy családi ingatlan esetében, ám a résztulajdon igénybevétele a valóságban kivitelezhetetlen. Vagyis bár jogilag ingatlantulajdonosnak számítanak, a lakhatásukat az nem oldja meg. Arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy a törvény hatályba lépésnek első napjaiban adjon olyan részletes utasításokat az érintett bankoknak, amelyek megkönnyítik a hitel jóváhagyásának folyamatát.
A VMSZ nevében üdvözölte a gyermek születése alapján történő családi ház, vagy lakás építésére, illetve vásárlásra vonatkozó pénzügyi támogatásról szól határozatot, amely összesen 500 millió dinárról szól, és amelyre az újdonsült kismamák formálhatnak jogot.
