Zárókonferencia keretében összegezték a Helyi ízek – Helyi értékek – Helyi ételek elnevezésű, az Európai Unió Interreg-IPA CBC Magyarország–Szerbia, Jó szomszédok a közös jövőért elnevezésű programján keresztül támogatott projektum eredményeit, illetve buktatóit Pacséron. A Pacséri Mezőgazdasági Termelők Egyesülete és partnere, a Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. közötti együttműködés elsősorban azokat a környékbeli kistermelőket és termékeiket szerette volna szélesebb körben megismertetni a nyilvánossággal, akiknek addig csupán családi körben, szűk környezetükben volt lehetőségük bemutatkozni.
Balassa Endre projektmenedzser elárulta, hogy mintegy 40 termelőt, kézművest sikerült bevonni a projektumba, ezzel együtt 500 egyént megmozgatni: szerbiai és magyarországi vásárokra, más rendezvényekre elutaztatni, szórólapokat, névjegykártyát készíttetni a számukra, csomagolóeszközökkel hozzájárulni a sikerükhöz. Készültek a közösségi média által kínált eladási lehetőségeket felmérő szakmai tanulmányok és egy receptes könyv is, mégis az átütő siker elmaradt.
–Mi vagyunk az elsők, akik igazán mélyen és őszintén belemerültünk ebbe a témába, a szervezését, a pénzügyi vonzatát is kutatva. És kettős érzéssel zárjuk le a projektumunkat, hiszen amíg tartottuk a kapcsolatot a környező települések kistermelőivel, felvillanyozott bennünket a lendületük, és mi is pozitívan álltunk hozzá a feladathoz. Viszont ez addig tartott, amíg nem kellett szembesülnünk a szerbiai kapacitáshiányos lehetőségekkel. Magyarországon élvezik a döntéshozók támogatását a helyi termelők és a szociális jellegű vállalkozások és hálózatok, de Szerbiában nincs meg sem a megfelelő jogi háttér, sem a döntéshozók támogatásra való hajlandósága. Pontosabban kevesek támogatását élveztük. Ez is lehetett annak az oka, hogy a projektumunk, amellett, hogy rengeteg tapasztalatot gyűjtött és foglalt írásba, gyakorlatilag nem tudott áttörést elérni ebben a történetben.
Balassa Endre elárulta, hogy a kézművesek, a helyi ízek készítői például nem kapták meg azt a lehetőséget sem, hogy magyarországi vásárokra zökkenőmentesen vihessék át a határon a termékeiket. Illetve a termelők államilag szinte semmilyen támogatást élvező kategóriába nem esnek bele, vagyis magukra vannak utalva. A virtuális piac szinte az egyedüli, ahol népszerűsíteni tudják a termékeiket.
A Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. mint vezető kedvezményezett ügyvezetője, a bácsalmási projekt szakmai vezetője, Bartha Tiborné Gáll Ágnes elmondta, hogy nagyon sok energiát és erőt fektetnek bele a helyi termékek értékesítésébe és készítésébe, a szociális hálózat fenntartásába. Mindezt elsősorban az őseik iránti tisztelet jegyében teszik, és ez az, ami erőt ad számukra a folytatáshoz.
–Nekünk már volt egy meglévő infrastruktúránk, és ebbe nagyon jól illeszkedett a projektum, ahova még három üzletrészt is kialakítottunk. Itt a termelők saját termékeikkel, terményeikkel, valamint más termékekkel is elő tudnak rukkolni – hallhattuk a bácsalmási tapasztalatokat.
A Pacséri Mezőgazdasági Termelők Egyesületének vezetője, Miklós József elárulta, hogy a projektnek köszönhetően a faluban megnyílt a helyi termékek boltja, ahol egyelőre feldolgozott hústermékeket árulnak, de keresik a lehetőséget, hogy hogyan bővítsék a kínálatot. Korábban kiépítettek egy olyan részleget, ahol adalékmentes befőtteket, lekvárokat, szörpöket lehet előállítani. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kovács Viktor, a topolyai önkormányzat gazdasággal és mezőgazdasággal megbízott tanácstagja és Szabolcski Szabolcs pacséri tanácselnök.
