Évekkel ezelőtt, amikor először került sor az állami földek bérbeadására, az illetékes bizottság javaslata alapján az a határozat született, hogy a bérleti díj egy részét a bácsfeketehegyi és a szikicsi kataszteri község tagosítására fogják felhasználni. Az erre vonatkozó programot a Köztársasági Földtani Intézet a napokban küldi meg a községnek és a tervek szerint ezek alapján a községi képviselő-testület szeptember elejére tervezett ülésén határoz a folyamat elindításáról.
– A képviselő-testület döntése, valamint a minisztériumi jóváhagyás alapján pályázni lehet a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságnál és más intézményeknél is. A testületnek ki kell neveznie a tagosítást irányító bizottságot is, amelynek élén kötelezően egy bírói vizsgával rendelkező jogásznak kell állnia. Lesz egy ellenőrző testület is, amelynek tagjai kizárólag az érintettekből állnak majd. Meggyőződésem, hogy minden okunk megvan Bácsfeketehegyen is és Szikicsen is arra, hogy elvégezzük ezt a munkát. Először is olyan parcellákat kell kialakítani, amelyek sokkal inkább megfelelnek a mai műszaki felkészültségnek. Olyan úthálózat is kell, amely szintén ennek a követelménynek felel meg és nem mellékes az sem, sőt az egyik legfontosabb követelmény, hogy a felaprózott gazdaság helyett a tulajdonosnak csak két-három tagban levő parcellára kell járnia. Ki kell majd alakítani a talajvédő erdősávokat is, mert a szél nemcsak a talajt viszi el, hanem mondjuk a vegyszereket is és oda is viheti, ahol éppenséggel károkat is okoznak. Távlatokban gondolkodva arra is számítanunk kell, hogy a közeljövőben, az állattartás fejlesztése miatt sokan létesítenének farmokat, tanyákat a településen kívül. Nyilvánvaló, hogy a településen belül néhány nagyjószág tartásán kívül nincs sok lehetőség. Vannak meglevő utak is, de ki is jelölhetünk néhány irányt ezeknek fejlesztésére. Bácsfeketehegyen például a Becsei utat – sorolja a tagosítás melletti érveket Bácsi Gábor kishegyesi mezőgazdasági és gazdasági osztályvezető.
A komaszáció egyik fő célja a tulajdonviszonyok tisztázása is.
Bácsi Gábor
– Az elmúlt évtizedekben számtalan adásvétel történt, vagy olyan örökösödési felosztás, amelynek nincs nyoma a kataszteri könyvekben, de történtek olyan cserék is például a valamikori birtokokkal, amelyeket jogilag szintén nem rendeztek. Ezeket mind rendbe lehet tenni. De előre is gondolkodhatunk és kijelölhetünk olyan parcellákat, amelyek elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztésre jók, vagy figyelembe lehet venni azt az igényt, hogy egyesek konyhakertészettel szeretnének foglalkozni, és az öntözés miatt a leendő csatorna mellett szeretnének földet kapni. Ezeket a kérdéseket mind meg kell vitatni az érdekeltekkel és a lehetőségekhez mérten az igényeknek megfelelően meghozni a döntéseket. Beszélgettünk már korábban is ezekről a dolgokról és való igaz, hogy volt tartózkodás a termelők részéről. Azzal is érveltek, hogy a földjeik jobb minőségűek, jobban karbantartották őket… Húsz évvel ezelőtt mondjuk valóban voltak olyan parcellák, amelyeket évek óta nem műveltek, mostanság azonban alig akad ilyen föld. Ez azt jelenti, hogy a művelésből adódó különbségek könnyen orvosolhatók és a művelési költségek csökkenése alapján a költségek hamar megtérülnek. Mások megint érzelmileg kötődnek egy-egy területhez, mondván, hogy őseik földje, azokról a területekről van szó, amelyeket még apáik, dédapáik kaptak a letelepedéskor. Ezeknek helyet lehet adni, de biztos, hogy ez nem lehet elsődleges követelmény – hallottuk az osztályvezetőtől.
Anyagiak szempontjából sem kellene, hogy gondok akadjanak, hisz a tulajdonosoknak nem sok pénzébe kerül majd. Egyrészt azért, mert a költségek felét a tartomány állja, amennyiben az illetékes minisztérium is megadja hozzájárulását, a másik tetemes részt az állami földek bérletéből lehet fedezni és csak egy kis hányad esik majd a termelőkre. A számítások szerint a tagosítás több mint ezer embert érint a két kataszteri községben és majd kilencezer hektár földterületre vonatkozik majd.
