A kishegyesi irodalmi napok harmadik napja a könyvtár falán levő Csépe-emléktábla megkoszorúzásával kezdődött, a koszorút ezúttal dr. Jung Károly helyezte el, valamint Kelebia testvértelepülés nevében Maczkó József polgármester. Az irodalmi napok történetéről Kancsár Larissza műsorvezető elmondta, hogy negyven évvel ezelőtt nyelvészeti, néprajzi témák feldolgozásával indult a Csépe Imre Irodalmi Emléknap, tavalytól minden hegyesi íróról megemlékeznek.
A koszorúzást követő díszülésen ifj. Virág Gábor üdvözölte a szervezők nevében az egybegyűlteket a vendégeket, Bognár Sándor konzult, Sinka Imre békésszentandrási és Maczkó József kelebiai polgármestert, mint hangsúlyozta, az elmúlt három napon a rendezvények keretében mindenki lehetőséget kapott a bemutatkozásra, a fiatalok, a már elismert írók és nem maradt el az évfordulókról való megemlékezés sem. A díszülésen a szerdán megtartott Aranyeső Vers- és Prózamondó Verseny győztesei Molnár Anna, Lábadi Marietta és Paróczi Elvira Gion- és Majtényi- művekből mondtak fel részleteket.
A jubileumok keretében idén Csuka Zoltánról és Majtényi Mihályról emlékeztek meg. Csuka Zoltán munkásságát ecsetelve dr. Jung Károly Bori Imrét idézve hangsúlyozta, hogy Csuka a két háború közötti vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja volt. Bánátban született, Szabadkán járt gimnáziumba és első verseskötete már 1920-ban megjelent. Számos lapot indított és szerkesztett Szabadkán, Újvidéken és Pécsett és jelen volt a Kalangya megindításánál is. A húszas évek második felében kezdte fordítani a szerb, a horvát és a szlovén írók műveit magyarra, a negyvenes években már mint a délszláv irodalom legjobb magyar fordítóját tartották számon s el kell mondani, hogy a maga részéről egy kicsit hozzá is járult Andrić Nobel-díjához, hiszen az övé volt a mű első külföldi fordítása és ez alapján figyeltek fel a Híd a Drinán szerzőjének műveire Európa-szerte. Kétségtelen, hogy ezen a lapályon kultúrát próbált csinálni s ezért volt az egyik legjelentősebb alakja a vajdasági magyar irodalomnak. A szintén 110 évvel ezelőtt született Majtényi Mihályról szólva Mészáros Krisztina elmondta, hogy Majtényi szövegei időtállóak, a maiaknak is sokat mondanak a vajdasági emberekről, különösen a Garabonciás és a Bige Jóska házassága című regényben a kor tipikus vajdasági kisembereit jelenítette meg.
Az irodalmi nap kísérőrendezvényeként megszervezett kerámia-kiállítást, amelyen Csernus László Magyarországon élő művész kerámiáit, valamint az idei Dévics Imre Kerámiai Művésztelep alkotásaiból készült munkák kiállítását Vigh Rudolf író nyitotta meg, részletesen szólva az ötvenkét éves művésztelep történetéről. Az irodalmi nap befejező rendezvényeként a színházteremben Krizsán Szilvia előadta Szerbhorváth György De ki viszi haza a biciklit című monodrámáját.
