A fasizmusnak itt semmi helye

Nenad Čanak Topolyán

November 9-e a fasizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni harc nemzetközi napja. Ez alkalomból a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szerdán este a topolyai Művelődési Ház mozitermében tartotta központi megemlékezését. A zsúfolásig megtelt teremben zajló eseményen felszólalt Nenad Čanak, a VSZL elnöke is.

Čanak elmondta, az elmúlt évtizedeknek van egy nagyon fontos tanulsága.
– Nem hagyjuk magunk megosztani és elüldözni (nećemo da se delimo, nećemo da se selimo)! Ez a mi országunk, mindannyiunké, akik itt lakunk. Minden szerbé, horváté, magyaré, szlováké, románé, rusziné és romáé, akiknek sírjai itt vannak, és akiknek gyerekei itt pillantották meg a napvilágot – hangoztatta a VSZL elnöke. Véleménye szerint ma azért fontos a fasizmusról beszélni, mert évekig úgy állították be, mintha csak megtévesztet fiatalok csoportocskáit érintené.
– Egyszer csak arra eszméltünk, hogy ezek a csoportocskák csoportokká, a csoportok pedig jól képzett verőlegények és gyilkosok légióvá váltak. Atyáink és nagyapáink már egyszer leszámoltak az ilyenekkel – mondta el Čanak, majd hozzáfűzte: – Ne felejtsük el, hogy a második világháború után Európa elképzelését az antifasizmusra alapozták, amit ma mintha szégyellnének ebben az országban.
A politikus szerint a VSZL-nek sosem jelentett problémát, és soha nem is fog, hogy szembeszálljon a fasizmussal. Nekik ma nem kell szégyenkezniük amiatt, amit 20 évvel ezelőtt mondtak – hangsúlyozta.

Csubela Irén, Nenad Čanak és Radovan Radovanović a fotókiállítás megnyitóján

Nenad Čanak mellett felszólalt mgr. Uglješa Belić, a Vajdasági Múzeum igazgatója, Kisimre Tibor történelemtanár, Cservenák Pál helytörténész, valamint Kocsis Antal helytörténész. Mgr. Belić a szerbek és magyarok együttéléséről tartott beszámolót, s olyan momentumokat ragadott ki, mint a szerb és magyar királyi udvarok közti rokonsági viszony a középkorban, Trianon, a második világháború alatt és után elkövetett szörnyűségek. Kisimre Tibor az együttélés és az antifasiszta szerveződések topolyai vonatkozásiról számolt be, a második világháború körüli időszakra fókuszálva. Kocsis Antal rövid tanulmánya a topolyai zsidóság szörnyű sorsát tárta fel, de a helytörténész érzelmi okokból nem személyesen olvasta fel azt. Cservenák Pál a Petőfi-brigád megalakulásnak és harcának történetét ismertette, s kihangsúlyozta, hogy nagymértékben a brigád meglétének köszönhető, hogy Topolya nem jutott Csurog sorsára. Az eseményen jelen volt a Petőfi-brigád két ma is élő tagja is, Kiss József önkéntes géppuskás és Lőrik István önkéntes géppuskás.
A rendezvény végén a két moderátor Straub Ella és Radovan Radovanović ismertették a VSZL topolyai szervezetének négy kérését. A megemlékezést követően Csubela Ferenc özvegyének jelenlétében Nenad Čanak megnyitotta az 1991-es bácskossuthfalvi háborúellenes megmozdulást bemutató fényképkiállítást.