Az alacsony felvásárlási árak, az évtizedek óta nem tapasztalt inputanyag-áremelkedés mellett a mezei pockok elszaporodása tovább nehezíti a szántóföldi növénytermesztők helyzetét. Az idei invázió a korábbi években megszokottnál is nagyobb. Talán soha ennyi pocok nem volt még a földeken, mint most. Topolya esetében már az egész község területe érintett.
Barcsik Márta növényvédő szakember, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa elmondta, hogy a mértéktelenül elszaporodott rágcsálók zömét nem a mezei egerek, hanem a mezei pockok képezik, egy kisebb termetű, rövid farkú, szapora rágcsáló. A lucernásokra érdemes fokozottan odafigyelni, de minden kultúrában megjelentek, és hatalmas károkat okoznak. Még a gyümölcsösökben a fák gyökereit is megrágják. A cink-foszfid-alapú szerek bizonyultak a gyakorlatban igazán hatásosnak. A lyukakba kell szórni a csalétket, és betemetni, hogy más ne férjen hozzá. A parcellát bejárva ellenőrizhető a hatás, ha ugyanis a lyukat ismét megnyitják, nem volt elég hatásos a védekezés. Egy-két hétig tartó erősen ködös időjárás 0 fok körüli napi átlagos hőmérséklettel alaposan megtizedeli az állományt. Ilyenkor a természet is beavatkozik, az előző években volt erre rendszeresen példa, hogy a nagyon elszaporodott állományok hirtelen minimálisra csökkentek.
A mélyszántás is hatásos, a tárcsa ilyenkor nem eléggé hatékony fegyver. Valójában más szempontok alapján nem ajánlott gyakran mélyen felszántani a földet, de ilyen esetekben igazolt lehet, mert így ki lehet fordítani a fészkeiket, és megszakad a szaporodási ciklus.
Barcsik Márta (Tóth Péter felvétele)
A rágcsálók a kelő, aprócska növényekben tudnak igazán nagy károkat okozni. Be kell járni, alaposan átnézni a parcellákat. Az elmúlt években több tényező is kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak. Emellett az agrotechnika változása is felelős az invázióért. A pockot rendkívüli szaporaság jellemzi, egy pár szaporulata egy évben akár 150–200 egyed is lehet, azaz egy populáció képes megszázszorozni magát.
A korábban elvetett repce esetében a repcedarázs és a földibolha okozott károkat. Az elkövetkező időszakban az árpa- és a búzaföldeken a kabócák, valamint a levéltetvek a vírusok terjesztésével okoznak nagyobb károkat. A csávázott vetőmag használata ajánlott, de Barcsik Márta hangsúlyozta, hogy önmagában a csávázás nem jelent hatékony védelmet például a rágcsálók ellen. Az utóbbi években sok esetben észlelték az árpa hálózatos levélfoltossága (Pyrenophora teres) előfordulását. A tapasztalatok szerint a gombabetegség gyakori megjelenése Topolya és Kishegyes község területén több okra vezethető vissza. Ajánlott megvizsgálni a növényeket, és szükség szerint permetezni. Az árpánál a sárga törpülés vírusát, a kenyérgabonánál általában a búzatörpeség vírusát kell vegyszeres védekezéssel visszaszorítani. A fertőzés az állományokban lehet foltszerű, de akár az egész területet érintheti. Az okozott gazdasági kár mértéke a tapasztalatok szerint a néhány százaléktól a teljes árbevétel-kiesésig terjedhet. A tetvek mellett a kabócák is szerepet játszanak a vírusos betegségek terjesztésében a gabonaféléket illetően.
A növényvédő szakember végül elmondta, hogy Kishegyes és Topolya község területén a talajban felhalmozott nedvesség elmarad a kívánatostól, ezért amennyiben a későbbiekben ismét egy száraz időszak következne, az kedvezőtlenül hatna a növények fejlődésére.
Nyitókép: Sokan még most készülnek a búza vetéséhez (Tóth Péter felvétele)
