Harkai Imrére emlékeztek Topolyán

Húsz évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel hagyott itt bennünket Harkai Imre, aki Topolya, valamint tágabb pátriánk épített örökségét feldolgozta, megőrizte, sőt fejlesztette is, hozzájárulva a város karakterének és arculatának alakulásához. Az évforduló alkalmából megszervezett tanácskozáson Tomik Nimród alpolgármester elmondta, Harkai Imre nemcsak a szakmában és nemcsak Topolya vonatkozásában ért el kiemelkedő eredményeket, hanem oktatóként is átadta tudását és lelkesedését a következő generációnak. Hallgatói számára példakép volt az építészeti ismeretek, valamint az integritás és az elkötelezettség terén egyaránt. A topolyaiak számára nemcsak építész volt, hanem olyan személyiség is, aki szeretetteljesen kötődött a városhoz és annak lakóihoz. Emléke örökké él majd a város szívében, azokban az épületekben, amelyeken a keze nyomát hagyta. Az alpolgármester véleménye szerint érdemes elolvasni Harkai Imre életrajzát. Azt, hogy hogyan indult a pályafutása, hiszen 1971–72-ben, húszéves korában egy négyfős kis társaság a topolyai tanyavilágot térképezte fel. Mindez megmutatja, a tudományos kíváncsiság hogyan indul el egy emberben, majd teljesedik ki egészen addig, hogy végül egyetemi tanárrá válik. Számos könyvet, publikációt jelentetett meg életében.

Dr. Szőke Anna néprajzkutató, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke Harkai Imre életművének jelentőségéről, munkásságáról a temetőben beszélt, ahol a Topolya Község Művelődési Háza kiállítótermében megszervezett konferencia előtt a család és tisztelői lerótták kegyeletüket és elhelyezték az emlékezés virágait. Harkai Imre óriási dolgot művelt – fogalmazott. Meglátása szerint sajnos egyelőre nincs utódja. Fiatal korában ismerkedett meg Csorba Bélával, aki meghívta föltérképezni a temerini parasztházakat. Ott „fertőződött” meg, mert rájött, mennyi minden rejlik a parasztházakban. Amit Temerinről leírtak, az pótolhatatlan, emellett Csantavér környékén a tanyavilágot is kutatta. Érdemeinek felsorolása hosszú lenne, de Szőke Anna kiemelte, hogy a város szimbólumának számító szélmalom felújítása, valamint hogy hogyan kell átültetni, átépíteni, ugyancsak az ő érdeme. Emellett a topolyai tájház az egyik legjelentősebb műve. A tájház nagy előnye, hogy szabadtér is van bőven, ami lehetővé teszi különböző foglalkozások megszervezését. Megemlítette még a kovácsműhelyt, amiből Magyarországon igen sok van, de nálunk kevés kovácsműhelyt őriztek meg. Harkai fölmérte Topolyán a barokk népi építészet emlékeit is. A múzeumnak otthont adó Kray-kastély esetében kidolgozta, hogy minek hova kell kerülnie, hogy úgy nézzen ki, mint eredetileg.

Harkai Vass Éva, a jeles építész és néprajzkutató özvegye elmondta, a szélmalom, a központban található néhány panelház, a kovács-bognár műhely, a tájház és a restaurált múzeumépület mind a nevéhez kötődnek, de Topolya mellett Magyarországon és még Oroszországban is vannak általa tervezett épületek.

Harkai Imre kiemelkedő építésze volt térségünknek. A huszadik század utolsó harmadában alkotott, abban a korszakban, amikor a modern építészet ismételten új utakat keresett. A népi építészet formáiból csak a letisztult, leegyszerűsített formákat kívánta alkalmazni a nyugati építészeti tendenciák felhasználásával. Hogy ez az opus már nem teljesedhetett ki, abban tragikus halála akadályozta meg. A tiszteletére szervezett konferencián Klamár Zoltán néprajzkutató a fiatalkori kutatások hangulatát idézte fel, Radaković Marina, Topolya Község Múzeumának igazgatója a Kray-kastélyról, Silling Léda néprajzkutató a parasztházak pingált díszítményeiről, Harkai Vass Éva pedig a családi fényképalbumból merítve tartott előadást, egészítette ki ismereteinket a neves topolyai építészről, néprajzkutatóról.