A termelők sokszor tanácstalanok

Nincsenek jó helyzetben az agráriumban tevékenykedők. Nem könnyű jó döntéseket hozni, hiszen a piaci fluktuációk mellett a klímaváltozás okozta kihívásokkal is szembe kell nézni. A korábban bevett szokásokon változtatni kell, hiszen a körülmények is megváltoztak. Az optimális vetési időszakok is eltolódnak. A tavaszi növényi kultúrák esetében általában az járt jól az utóbbi években, aki egy kicsit korábban szánta rá magát a vetésre-ültetésre. Rakk Lajos topolyai mezőgazdasági mérnök még az 50-es években elvégezte az egyetemet, és azóta gyűjti a tapasztalatokat. Sok mindent látott már, de ilyet, mint az idei év, még nem. De általában az utóbbi évek időjárásában mutatkoznak meg a változások. Hiányolja, hogy a tudományos-szakmai körök nem állnak elő ajánlásokkal, így a termelők sokszor magukra maradnak. Próbálkoznak különféle módszerekkel, például a szántás elhagyásával, miközben mások ragaszkodnak a régi, bevett szokásokhoz. Még komoly viták is folynak a művelési módok szorgalmazói között. Rakk Lajos ma is emlékszik arra, amikor az egyik professzora megbuktatta a vizsgán, mert azt kérdezte, milyen mélyen kell szántani. Akkor, az 50-es években az lett volna a helyes válasz, hogy 45 centi mélyen, ő azonban, az ismerősei akkori tapasztalatait alapul véve, 20-25 centit mondott. Véleménye szerint az egyetemeknek, kutatóintézeteknek kellene ajánlásokat megfogalmazni, s ezt többször is hangsúlyozta a Topolyai Gazdakör ülésein. Meglátása szerint abban lenne a lényeg, hogy az ősszel hullott csapadékot minél jobban meg lehessen őrizni a talajban. A helyzethez alkalmazkodni kell. Véleménye szerint valóban úgy tűnik, nem lehet mindig a szántást forszírozni, de lehet, hogy nem lehet kihagyni sem minden esetben. A világhálón keresztül is sok információhoz lehet jutni. A gazdakörös összejöveteleken sokszor a rágcsálók elszaporodásáért is azokat okolják, akik nem szántanak. Valamikor a hereföldeken szaporodtak először el a rágcsálók, mert ott nem bolygatták meg a fészkeiket. Na de a szántás nélküli művelésnek is vannak nagy előnyei. Ma már vannak grubberek meg komolyabb gépek, meg lehet mozgatni a talajt jó mélyen, anélkül, hogy a klasszikus értelemben szántanánk. Rakk Lajos szerint nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok, akik a földet művelik. A kicsik, kisebb területeken gazdálkodók sok esetben felhagynak a műveléssel, de a nagyobbak még tartják magukat.

magukat.

A sok tapasztalattal rendelkező agronómus azt is elmondta, a kukoricamag földbe juttatásának optimális ideje akkor van – dátumtól függetlenül –, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-12 fokot, és növekszik. Óvatosságra intett azonban, mivel a kukorica megsínyli az esetleges lehűlést. Ugyanakkor jó, ha a napraforgó és a cukorrépa magja már földben van. Annak idején tanulmányi útja során látta, hogy például az oroszok már ősszel elvetették a napraforgómagot, ami tavasszal kicsírázott, amint kedvezőek voltak a körülmények.