Kun kincseink címmel értékmentő népművészeti kézimunkatábor zajlik hétfőtől péntekig Bácskossuthfalván, ahova a helyi és környékbeli résztvevők mellett a Nagykunság településeiről is érkeztek vendégek. Ezúttal a nagykunsági szűcs- és szűrhímzés áll a foglalkozások középpontjában, amit különböző modern ruhadarabra és ékszerre is rávittek a szorgos hölgyek. A táborban elkezdett munkákat november 15-én, a házigazda Tarka Virág kézimunkacsoport fennállásának a 20. évét ünneplő tárlaton lesz lehetőség megtekinteni – tudtuk meg Tímár Gabriellától, az Ady Endre Művelődési Központ elnök asszonyától.
– Öt vendégünk érkezett a Nagykunság településeiről, emellett hímzőink Kishegyesről, Bácsfeketehegyről és Temerinből vesznek részt a foglalkozásokon, csaknem 20-an vagyunk jelen napi szinten. A táborunk előzményét júniusban Kunmadarason tartották meg, ahol néhányan falunkból is részt vettünk, és annak a tematikáját hoztuk magunkkal haza, és adjuk át. Az eredeti, múzeumokban őrzött darabokról levett mintákat felhasználva tervezünk több ékszert, modern viseleti darab díszítését. Ezúttal divatos stólákat szabunk-varrunk, drukkolunk, majd hímzünk szűcshímzéssel. A színvilágát már az eredetihez képest tovább gondoltuk, mert púderszínű anyagra mályvaszínű fonállal dolgozunk, de hagyományos ornamentikát alkalmazva. Emellett különböző ajándéktárgyon, táskán, övön és más használati eszközön is megjelennek a hímzésminták – hallhattuk Tímár Gabriellától. Bán Andrea, a tábor egyik oktatója, néprajzkutató, a Kézműves Örökség Egyesület elnöke elárulta, hogy Magyarországon 2021-ben tartották meg először a kunsági népművészeti hagyományokat oktató kézimunkatábort. Az a nem titkolt szándékuk, hogy a régi díszítőelemek újratervezését a modern ruhadarabokra megismertessék az ifjabb korosztállyal és a fiatalokkal. Ha nem is tanulják meg elkészíteni, legalább viseletként magukra öltsék a szimbólumokat, hogy a gyökereiken át az identitástudatukat erősítsék.
– Valaha minden nagykunsági településnek megvolt a maga szűcsmestere, aki a saját hímzés stílusával alkotott. Ezeket az ornamentikákat nem szabad keverni. Az egyik legkedveltebb, legtöbb mintaegységből álló forrás Gaál Sándor kisújszállási szűcsmester mintakincse. A nagykunsági szűcshímzés azért kedvelt, mert kisebb motívumegységekből áll, és a részletei alkalmazhatók mai modern és kisebb viseleti tárgyakra is – tette hozzá egyebek mellett Bán Andrea.
Szombaton 18 órakor Barátság hídja címmel rendhagyó népművészeti, multikulturális rendezvényt tartanak az Echo Gyermek- és Ifjúsági Központban, ennek keretében bemutatják Bácskossuthfalva, a települést alapító kunsági falvak és a szomszédos Cserepes (Sokolac) líkai és boszniai szerb néphagyományait és hagyományos étkeit. A szervezők célja ezzel a rendezvénnyel az, hogy rámutassanak a kultúrák találkozási pontjaira, és a különbségekre, hogy hogyan fejlődtek az évtizedek, -századok alatt. A program keretében hagyományőrző csoportok is előadnak, valamint a šargija- és a kunsági citerazene is felcsendül.
Nyitókép: A kunság hímzéskincseit gyakorolják a táborban (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
