A téli időszakban sem pihen a bajsai Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre, hiszen keddenként 15 és 18 óra között aktív és motivált, tudásra szomjas személyeknek tart foglalkozásokat a helyi közösség helyiségében. A Szuhankó Ruzsena és férje, Sándor által vezetett maroknyi csapat többek között szövéssel, gyékényezéssel, csuhézással foglalkozik.
Szuhankó Ruzsena
– Hetente 7-9 érdeklődőt tudunk fogadni, sajnos a helyiségünk szűkössége miatt nincs lehetőségünk bővíteni a csapatot, pedig lenne rá igény. Amikor már nem kell fűteni, akkor visszaköltözik a szakkör a székházunkba, addig viszont a helyi közösség épületében alkotunk. A bajsaiak mellett Kishegyesről, Topolyáról és Felsőhegyről érkeznek hozzánk kézműveskedni vágyók. Az utóbbi időben a legnépszerűbb tevékenység a gyékényezés és a csuhézás, a szövés kicsit háttérbe szorult. Ennek az is lehet az oka, hogy az előző két technikának a termékét hamarabb el lehet készíteni, és piaci kereslet is mutatkozik rá. Ezeknek a tárgyaknak, használati eszközöknek az ára sem magas, ajándékozni is lehet őket. Drága a szőttes, mivel komoly szaktudás kell hozzá, és hosszú ideig készül. A férjemmel célunk úgy átadni a tudásunkat, hogy az megállja a helyét bárhol, és hogy a tanítványaink minőségi dolgokat adjanak ki a kezükből. Az a tapasztalatunk, hogy motiváltak a hozzánk érkezők, és bízunk abban, hogy lesz olyan személy, aki továbbadja a tudást az utókornak – mondta Szuhankó Ruzsena, akinél az iránt is érdeklődtünk, hogy milyen hatással voltak a csuhé és a gyékény minőségére az elmúlt évek extrém nyarai.
– Sajnos jelentős hatással van az alapanyagaink minőségére az időjárás. A szárazság miatt kicsik maradtak, nem fejlődtek ki a kukoricacsövek. Ráadásul ha férgek rágják át a cső belsejét, akkor az számunkra nem felhasználható. Az is hatással van rá, hogy manapság a legtöbben morzsolós kombájnnal törik le a kukoricát, ami tönkreteszi a csuhét. Sajnos előbb-utóbb azoknak, akik ezzel foglalkoznak, maguknak kell vetniük és letörniük a kukoricát, hogy tudjanak mivel dolgozni. Arra is tanítjuk diákjainkat, hogy maguk szerezzék be az alapanyagot, a csuhét és a gyékényt. Az utóbbiból sok található, de a feldolgozáshoz csak a széles levelű jó. Először le kell aratni, megszárítani a padláson, majd feldolgozás előtt lehozni, és előző nap beáztatni. Az a lényeg, hogy formázható legyen, ne törjön. A széles levélből igen kevés található a természetben, a keskeny levelű gyékényből viszont rengeteg van, de még nem tudtuk kitapasztalni, hogy esetleg korábban kell-e szüretelni ahhoz, hogy később ne legyen nagyon kemény a levél. A másik probléma, hogy nem tudjuk összehangolni a folyások medrének tisztítását a szüretünkkel, sajnos még előttünk lekaszabolják a munkagépek a számunkra megfelelő gyékényt. Ezért igyekeztünk például Kishegyesen keresni nekünk megfelelőt, és találtunk is, viszont megtámadták a férgek, ezért nem volt jó – tette hozzá Szuhankó Ruzsena, aki arról is szólt, hogy készülnek a hagyományápoló szervezet éves közgyűlésére, majd a Prélóra, amit március utolsó szombatján tartanak a bajsaiak. Az Etno az idén is tart húsvéti kézműves-foglalkozást a gyermekek számára. A tagok meghívást kaptak a Mesterségek ünnepére is, ezenkívül Hevesre és Békéscsabára is terveznek ellátogatni, és más szakmai kirándulást is szeretnének megejteni. A hagyományos kézművestáborukat július 7. és 11. között tartják meg.
Nyitókép: Az Etno csapatának téli foglalkozása a helyi közösség épületében
