Látszólag egymásnak ellentmondó híreket olvashatunk a napokban, hiszen amíg egyes helyeken még mindig a sok víz okoz gondokat, máshol már meg kellett kezdeni a szántóföldi kultúrák öntözését. Már ahol van rá lehetőség. Topolya község területén négy víztározót létesítettek, valamint fúrt kutakból is öntöznek, ami sokak szerint nem tekinthető szerencsés megoldásnak.
A körülmények úgy hozták ebben az évben, hogy az árpát sikerült viszonylag korán és gyorsan betakarítani Topolya község területén. Ilyenkor érdemes lehet a másodvetéssel is megpróbálkozni.
Varga Géza vízépítő mérnök, a Topolyai Gazdakör nemrégen megválasztott új elnöke elmondta, hogy a szeszélyes csapadékeloszlás miatt nehéz tervezni. Ha nincs csapadék, nem sikeres árpa vagy búza, esetleg repce után az egyéb kultúrák termesztése. A másodvetés csak ott lehet sikeres, ahol lehetőség van öntözésre. Példaként említette, hogy az óbecsei birtok földjei korábban éveken át sikeresen termesztettek árpa után másodvetésben szóját. Ugyanakkor az egyik rokona, aki egyben földszomszédja is, idén a viaszérés időszakában lekaszálta az őszi kalászosokat, amit takarmányozásra használ. Most négy-öt levélben van a másodvetésben elvetett kukorica ezeken a területeken, tehát biztosan lesz ideje be is érni.
Varga Géza (Tóth Péter felvétele)
A csapadékos időszakot követően az elmúlt napokban igen meleg volt, de a talaj felső rétegében van valamennyi nedvesség. A keléshez ez talán elég lehet, de a továbbiakban ismét csapadékra lesz szükség, különben csak sínylődnek a kultúrák. Varga Géza kiemelte, hogy néhány héttel ezelőtt volt olyan nap, amikor a topolyai határ azon részén, ahol a tanyája és a földjei vannak, 90 liternyi eső hullott négyzetméterenként. Meglátása szerint nyári esőkről már szinte nem beszélhetünk, csak záporok vannak. Bizonyos területekre sok csapadék hullhat, máshol nem esik, ezért nyilatkozta azt, hogy „okos paraszt helyett ma már inkább szerencsés parasztról beszélhetünk”. Szeszélyessé, kiszámíthatatlanná vált a csapadékeloszlás.
AZ ÖNTÖZÉSI LEHETŐSÉGEKRŐL
A Topolya község területén rendelkezésre álló öntözési lehetőségekről szólva elmondta, hogy még annak idején, a 70-es évek végén, a 80-as évek elején a Duna, a Tisza, a magyar határ, valamint a nagycsatorna és a Ferenc-csatorna közötti területre elkészült egy átfogó vízgazdálkodási terv. Csatornákból, szivattyútelepekből és tározókból álló rendszert irányoztak elő, de ennek eddig csak egy része épült meg máig is. Topolya község területén négy víztározót alakítottak ki: a szvetityevóit, a topolyait, a krivajait és a pannóniait. Ezek is ennek a tervezett rendszernek a részét képezik. Az eredeti terv szerint a betáplálás több oldalról történne. A Tisza–Palics-csatorna lenne az egyik, valamint Adorjánon és Oromon keresztül elérnék a Csík elágazását, tehát a Tisza vizével akár a szvetityevói tavat is lehetne táplálni. A másik ág a Kúla–Kishegyes-csatorna, amely valójában elkészült, Kishegyesnél pedig hamarosan megtöltik a víztározót. Ennek a folytatásaként kellene kiépíteni a Dózsa birtok mögött Njegoševo irányába tartó csatornát is. De éppen kivitelezés alatt áll egy víztározó tó kiépítése Szenttamásnál is. Ez a nagycsatornából kapja majd a vizet. Mindezek kiépítésével nagy területek válhatnak majd öntözhetővé – tudtuk meg a vízépítő mérnöktől. Hozzátette, hogy sajnos fúrt kutakból is öntöznek szántóföldeket, ami a vízkészletek kimerüléséhez vezethet. Meglátása szerint már gondok lehetnek ezen a területen a vízellátással.
Nyitókép: A másodvetés csak öntözéssel hoz jó eredményt (Tóth Péter felvétele)
