Dr. Hadzsy János, a topolyai egészségház névadója szobrának megkoszorúzásával kezdődött tegnap délben a topolyai egészségház napjának a járványhelyzethez alkalmazkodva megszervezett szerény ünnepsége. Az egészségház névadója 170 évvel ezelőtt született. Az orvos és humanista, jeles közéleti személyiség a topolyai egészségház névadója, akinek tiszteletére, április 5-e, születésének évfordulója alkalmából, 2005 óta ezen a napon jegyzik az egészségügyi intézmény napját. Így emlékeznek a neves, köztiszteletben álló orvos, humanista, sokoldalú közéleti személyiség alakjára és életművére. Az emléknap egyperces néma csenddel vette kezdetét, mellyel nemcsak a névadó orvosról, hanem a koronavírus okozta betegségben elhunyt lakosokról is megemlékeztek.
Dr. Illés Csilla, az egészségház igazgatója ünnepi beszédében kiemelte, összefogással viszik tovább a néhai dr. Hadzsy János örökségét, akinek ismertette az érdemeit és életútját. Az igazgatónő elmondta, hogy nagyon aktív időszak áll az általa irányított intézmény mögött. Elhangzott, hogy az orvosok és minden egészségügyi dolgozó köszönetet érdemel az elmúlt időszakban tanúsított helytállásért. Azt is hozzátette, hogy az egészségház keretében működtetett szülészeten az év eleje óta már 58 újszülött látta meg a napvilágot, sikerült korszerű eszközöket is beszerezni az ellátás színvonalának növeléséhez.
Az igazgatónő elmondta még, hogy a következő időszakban az egész község területén fejlesztéseket terveznek az egészségügyben, aminek részleteiről folyamatosan tájékoztatnak majd. Az igazgatónő kiemelte az önkormányzat és a Vöröskereszt községi szervezetével ápolt jó viszony és sikeres együttműködés tényét. Köszönetét fejezte ki az orvosok, az egészségügyi személyzet és az egészségház minden dolgozójának, hogy ebben a nehéz helyzetben is derekasan helytállnak. Az igazgatónő külön is megköszönte az önkormányzat támogatását. Az igazgatónő mellett Szatmári Adrián polgármester helyezte el a kegyelet virágait a szobornál. Az önkormányzat idén 5,2 millió dinárral támogatja az egészségügyi rendelők működését. Szatmári azt is elmondta, hogy idén további 3,2 millióval támogatják a dolgozók továbbképzését, szakosítását.
Dr. Illés Csilla arról is beszámolt, hogy az egészségház által működtetett oltópontokon sikeresen zajlik a lakosság immunizációja, és mostanáig közel ötezer ember lett legalább egyszer beoltva, és a négyezerhez közelít azok száma, akik már mindkét dózist megkapták. Az igazgatónő azt is elmondta, hogy mintegy kétezer-hétszázan a kínai Sinopharm vakcináját kapták meg, ezerre tehető a Pfizer–BioNTech oltóanyagával immunizáltak száma, a Szputnyik V vakcinából százhetvenöt dózist adtak be, az AstraZeneca oltóanyagából pedig mindegy háromszázat. A közeljövőben pedig az önkormányzattal és a helyi közösségekkel együttműködve valószínűleg megszervezik azok beoltását is, akik nem regisztrálták magukat. Hozzátette, hogy a mozgásukban korlátozott személyeket a lakóhelyükön oltják be, ez a gyakorlat már működik.
KÖZTISZTELETBEN ÁLLÓ ORVOS, SOKOLDALÚ KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉG
Dr. Hadzsy János, az egészségház névadója 1851. április 5-én született Szentesen. Iskoláit Szentesen, az orvosi egyetemet Pesten végezte el. Négy éven át a Rókus Kórház különböző osztályain gyakornokként dolgozott, szakosította magát. 1878-ban rokonlátogatóba ment Topolyára. Az ifjú medikust megragadta a bácskai kisváros, amely akkor éppen községi orvos nélkül volt. Megpályázta és elnyerte az orvosi állást, amelyet ettől számítva 25 éven át betöltött. Egy személyben volt általános orvos, szülész, sebész és szemorvos. Nagyon sok sikeres szemműtétet hajtott végre. A Gyógyászat című korabeli orvosi szaklapban közzétett jelentése szerint 13 év alatt csaknem 2000 szemsebészeti beavatkozást végzett el sikeresen, és ugyanennyire tehető az egyéb sebészi beavatkozásainak a száma is. Asszisztensei elbeszélései szerint gyakran keresték fel gyógyíthatatlannak nyilvánított betegek, akik a szakszerű kezelés után gyógyultan távoztak Topolyáról. Orvosi naplójának tanúsága szerint igen sok beteg kereste fel az akkori Magyarország minden részéből, sőt Ausztria, Horvátország, Bosznia, Szerbia, Románia, Csehország és Németország városaiból is jártak hozzá. Az ő érdeme, hogy 1892-ben nem ismétlődött meg az 1873-ban ötszáztizenegy emberéletet követelő kolerajárvány. Erélyes megelőző intézkedéseivel sikerült távol tartania a veszedelmes kórt. A szegényeket ingyen gyógyította, saját pénzéből vett épületeket, ahol rendelőt alakított ki, az első artézi kút fúrását is anyagilag támogatta.
Dr. Hadzsy orvosi elfoglaltsága mellett igen hamar a helyi közélet egyik főszereplőjévé vált. Számos társadalmi egyesület a tagjává, elnökévé, díszelnökévé választotta. 1885-ben megszervezte Topolyán az Önkéntes Tűzoltóegyletet, melynek haláláig főparancsnoka volt. A munkanélküliek helyzetének javítása érdekében téli háziipari tanfolyamokat szervezett. A szegényparasztság számára tejszövetkezetet alakított, valamint szorgalmazta a fajbaromfi tenyésztését, s ezzel megvetette a később országos hírűvé váló topolyai baromfitenyésztés alapjait. Tartalmas és tevékeny élete 1903. június 13-án, 52 éves korában váratlanul ért véget. A napi 14–16 órai munka végleg kimerítette. A jelenleg is létező szobrot közadakozásból emeltették 1908-ban.
