Móka címmel nyílt meg Topolya Község Múzeumának legújabb, néprajzi jellegű tárlata, amelyet Zöldy – született Lőrik – Pál (1889–1979) gyűjtése nyomán állítottak össze. A kiállítás a századelőn élők: gyermekek, fiatalok, felnőttek mindennapi életének velejáróját, a mókázás, szórakozás formáit, eszközeit mutatja be, alapanyagát pedig a Topolyán és a környező falvakban gyűjtött tárgyak szolgáltatják. A tárlat kurátorai, Bakos Réka és Vastag Gazsó Hargita arra törekedtek, hogy az installációk, a tárlók, a keretek a korábbi kiállítások anyagából álljanak össze, a papírok újrahasznosításával, ezzel is szemléltetve a századelő környezetkímélő és -óvó világát. A rendezvényt dr. Raffai Judit néprajzkutató, egyetemi rendkívüli tanár nyitotta meg, aki a vajdasági néprajz, a topolyai múzeum egyik legfontosabb momentumának nevezte a topolyai tárlatot.
– Zöldy Pált és munkásságát egyfajta különleges titokzatosság lengte körbe, azt írta magáról, hogy a saját tapasztalatait foglalta össze a néprajzi szövegeiben, ezért is nem a klasszikus értelemben vett néprajzi gyűjtésről van szó az esetében. Azt tudjuk róla, hogy 1910-ben Szabadkára költözött, onnan Orosházára, majd Szegedre az első világháború után. A budapesti Néprajzi Múzeum Önkéntes néprajzi gyűjtés címmel megjelent pályázatára kezdte el 1957-ben rendszerezni emlékeit Topolyán élő testvére közreműködésével, amikor is az volt a célja, hogy körbejárja gyermekkora tapasztalatait. Mintegy 4000 oldalt jelentetett meg, ami fontos kapaszkodó a társadalmi, a tárgyi néprajznak, valamint a folklórnak is. Egyedülálló módon még a koldusokról is írt. A mese műfaját szórakoztatásként fogta fel, elsőként közölt erotikus meséket, valamint a topolyai nyelvről is írt. Hagyatékát Budapest, Szeged, Szabadka és Topolya múzeumai is őrzik – mondta egyebek mellett Raffai Judit, aki kifejezte azon gondolatát is, hogy igazából ezzel a tárlattal került méltó helyére Zöldy Pál öröksége.
– A Vajdasággal foglalkozó néprajzkutatók egyik legfontosabb kapaszkodója Zöldy Pál, így a topolyai múzeum megálmodója, Harkai Imre építész, néprajzkutató is gyakran merített a kutatásaiból. Továbbá a kiállítás szakmai munkatársa, Szabó Kocsis Zsuzsanna, Topolya Község Múzeumának korábbi, a kecskeméti Katona József Múzeum jelenlegi munkatársa Zöldy Pál munkásságából készítette el mesterdolgozatát. Rind Melitta népi gyermekjátékokat feldolgozó kötete is a neves néprajzkutató munkásságát veszi alapul, valamint egyebek mellett Borús Rózsa írásai. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság Zöldy Pál hagyatékának szentelt konferenciájának is a topolyai múzeum adott otthont – tette hozzá Raffai Judit. A rendezvényen jelen voltak Zöldy Pál unokái is, akik Sümegről és Budapestről érkeztek Topolyára. A megnyitó közönségét a századforduló kedvelt étkével, pirospaprikázott, lila hagymás zsíros kenyérrel kínálták, valamint borral és pálinkával. A kiállítás október végéig lesz látogatható, a nyári hónapokban a gyerekek számára századelőn játszott játékokkal kapcsolatban szerveznek műhelymunkákat. A tárlat megnyitóját megtisztelte jelenlétével Kisimre Szerda Anna, a Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottságának tagja, aki a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ elnökeként maga is hozzájárult a kiállításhoz. A Móka – szerbül Razonoda – című tárlat létrejöttét Topolya község önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum is támogatta.
Nyitókép: Dr. Raffai Judit megnyitja Topolya Község Múzeumának néprajzi kiállítását (Herceg Elizabetta felvétele)