A Törökkanizsán kisebbségben élő magyarság az utóbbi másfél évtizedben újraépítette művelődési hálózatát és minden településének magyar művelődési egyesülete vagy civil szervezete van. Művelődési házakat vásároltak és újítottak fel, azokat tartalommal, élettel töltötték meg, és közösségmegtartó rendezvényeket szerveznek szinte minden településen. Áprilisban Majdányon megnyitják a régészeti lelőhelyet és komplexumot, és ezzel kezdetét veheti a falusi turizmus, amelyre már oly régóta várnak. Ma este Törökkanizsán hatodik állomásához érkezik a Magvetőnek, a Magyar Szó mezőgazdasági mellékletének az élőújság-sorozata. A lelkes olvasótábort a Branislav Nušić Könyvtárba várják 19 órára.
Törökkanizsa Árpád-kori település, amelyet Károly Róbert király 1329. december 14-én, 694 évvel ezelőtt mezővárosi ranggal ruházott fel. Törökkanizsát a szőke Tisza, a barátságos emberek, az illatozó hársfák és a kastélyok városának tartják. A községre az ö-ző nyelvjárás jellemző, a magyar lakosság katolikus vallású, és főleg mezőgazdasággal foglalkozik. Kilenc település tartozik a községhez. A város régi épületeire az eklektikus építészeti stílus jellemző. Újhelyi Nándor, a VMSZ helyi szervezetének elnöke szerint két nagyon fontos épületet kell kiemelniük a többi közül, az egyik a könyvtár, a másik pedig a községháza, vagyis a valamikori járási bíróság épülete.
A majdányi régészeti lelőhely kiállítóteremmel ellátott idegenforgalmi információs központja (Fotó: Gergely Árpád)
– Ha Törökkanizsáról beszélünk, megkerülhetetlen a Tallián család. Bélának és Emilnek, a két fivérnek köszönhetően a századfordulón a község elindult a polgáriasodás, illetve a fejlődés útján. Ifjú korában itt alkotott Székely Bertalan, valamint Törökkanizsán született Komlósi Ede festő. Fontos még Gergely Boriska is, aki a két világháború között tevékenykedett ezen a területen, valamint Romhányi Ibi, aki a XX. század második felében. A magyar közösség kisebbségben él Törökkanizsán, ám nagyon erős közösséget alkot. Sosem volt könnyű itt az élet, most sem az, viszont az önkormányzat a saját lehetőségeihez mérten mindent megtesz azért, hogy egyre jobb életfeltételeket biztosítson. Fejlett szociális és egészségügyi hálózattal rendelkezünk, valamint ugyanez elmondható az oktatási hálózatról is, hiszen az óvodától egészen a középiskoláig vannak intézményeink – mondta Újhelyi Nándor, majd hozzátette, hogy a községben ipari létesítmények is vannak, annak ellenére, hogy a magánosítási folyamat más községekhez hasonlóan itt sem a legkedvezőbb forgatókönyv szerint zajlott le.
– Az önkormányzatnak feladata minden olyan iparral kapcsolatos kezdeményezés támogatása, amely elősegítheti a község fejlődését. A magyarság szempontjából két kulcsfontosságú intézményt kell kiemelni, az egyik a Branislav Nušić Könyvtár, amely művelődési házként is működik, valamint a Dositej Obradović Gimnázium és Szakiskola, amelyben a diákok fele magyarul tanul. A magyar közösségben újraépítettük a művelődési hálózatot. Minden településen létezik magyar művelődési egyesület vagy civil szervezet, amire 2008 előtt nem volt példa. Művelődési házakat vásároltunk meg, illetve újítottunk fel, és azokat tartalommal és élettel töltöttük meg. Szinte minden egyes településen közösségmegtartó és -építő rendezvényeket szervezünk, amelyek azért fontosak, hogy itthon érezhessük magunkat ezen a vidéken, ahol az elődeink is éltek. Különböző tárlataink vannak, amelyekkel igyekszünk bemutatni a múltunkat – fogalmazott Újhelyi Nándor.
A község mérföldkőhöz érkezett, hiszen áprilisban átadják rendeltetésének a majdányi régészeti lelőhelyet és komplexumot. Ezzel kezdetét is veheti a falusi turizmus, ugyanis a terület oly módon készül el, hogy alkalmas lesz turisták fogadására, akik szervezetten, autóbuszokkal érkeznek, vagy kisebb létszámban, akár kerékpárral is. Megtekinthetik majd a templom romjait, utána a kiállítást, a kisfilmet, és végül vásárolhatnak a régészeti leletek mintájára készült ékszerek és pénzérmék egyszerűsített másolataiból.
A lelőhelyet majd újra kibontják és láthatóvá teszik (Fotó: Gergely Árpád)
Orosz Urbán Csilla, a községi tanács tagja elmondta, hogy igaz, hogy egy szerb–román IPA-pályázatról van szó, de a magyar határ közelsége miatt három nyelven készítették el a plakátokat.
– Kár lett volna ezt a lehetőséget kihagyni, nagyon közel van Magyarország, és akár a határ menti települések iskoláiból is átjöhetnek ide a gyerekek szervezetten tanulmányi kirándulásra. Megtekinthetik a feltárt területet, és részt vehetnek egy jó közösségépítő programban. A területen található lakóépület már idegenforgalmi információs központtá alakult, amelynek egyik része kiállítóterem lesz. A kiállítást videófilmekkel, rajzok és régészeti anyagok másolataival színesítik, valamint a létesítményről készült háromdimenziós elemekkel mutatják be a lelőhelyet, a kolostort és a romániai partnereink hasonló létesítményeinek a történetét. Lehetőség lesz előadások, műhelymunkák és tanácskozások szervezésére is. Sétányt alakítottunk ki, amely a kolostorhoz és a többi régészeti lelőhelyhez vezet. Padokat is elhelyezünk majd, és két szabadtéri makettet, amelyek a rekonstruált középkori templomot fogják ábrázolni – fogalmazott a tanácstag.
Mihók Kucora Alex, a Majdány-Rábé helyi közösség elnöke elmondta, hogy eddig Majdány és Rábé zsáktelepülés volt, de amióta megnyílt a határátkelő, azóta felkerültek a térképre.
– Jelenleg átutazó forgalom zajlik a falvakban, de reméljük, hamarosan kulturális értékként tekintenek majd ránk. Ez a lelőhely a segítségünkre lehet abban, hogy megmutassuk, itt is lehet tartalmas és értékes életet élni. Rábén is van kiállítótermünk, ahol az Aranka-közi értékeket állítottuk ki, valamint van boltmúzeumunk is. Ezekkel szeretnénk beindítani a falusi turizmust. A hosszú távú cél az, hogy tanulmányi kirándulásokat szervezzünk ide. Be lehetne mutatni a környékre jellemző egykori viseleteket, harci, illetve egyéb felszereléseket, és ezen belül foglalkozásokat is tarthatnánk a gyerekeknek. Reméljük, erre is sor kerül egyszer. Bízunk abban, hogy mindennek közösségépítő szerepe is lesz, hiszen a falu népét összehívhatjuk majd erre a helyre akár egy filmvetítésre is – fogalmazott a helyi közösségi elnök.
Nyitókép: A magyarság szempontjából kulcsfontosságú intézmény a Branislav Nušić Könyvtár (Fotó: Gergely Árpád)
